A 2001-es tiszai árvíz emlékére készítette az emlékművet a szobrász.
A súlytalan, mozgalmas, légies galambok az újrakezdés, a felemelkedés szimbólumai.
"Az özönvíz - jelképesen a bűnös világ megtisztítása - után Noé először hollót küld ki. A holló a galamb ellentéteként általában a vészt és a halált testesíti meg. Ez az emberi belsőre vonatkoztatva énközpontúságot, s ezáltal halált jelent, mely az Istentől való elválasztottság értelmében vett bűnből ered. A holló megbízhatatlan hírszerző, a bárka és a külvilág között csak ide-oda repked anélkül, hogy hírt adna. Nem törődik a szükségletekkel, a csoport, a közösség jólétével, melyhez ő is tartozik, csak saját magának él.

Most a holló után a galambot küldi ki Noé. Nemcsak egyszer, hanem háromszor, mindig hét nap elteltével, ami összesen huszonegy napot tesz ki. A számoknak - ahogyan a galambnak - is jelképes jelentésük van. A hármas szám a világmindenségen belüli tökéletességet és harmóniát jelenti. A huszonegyes szám azt az embert jelöli, aki a világban szerzett tapasztalat és belátás által lett érett, és aki végül teljesen a Szellem felé fordul.

Első ízben a galamb minden jel meghozása nélkül tér meg, ami azt jelenti, hogy a Föld még lakatlan.

Másodszorra olajággal a csőrében jön vissza, azt jelezvén, hogy a víz elapadt a Földön. Az olajág szintén a békére utal. A galamb csőrében a termékenység jelképeként Noénál ez azt a közlést hordozza, hogy a Föld újra benépesíthető. A középkori ábrázolásokban a galamb vízszintes repülése, különösen ha olajág is volt a csőrében, mindig békét, egységet és megbékélést jelentett a világon. Ez az értelmezés mindmáig fennmaradt, a művészetben és a politikában azóta is a béke utáni vágyat juttatja kifejezésre.

A bibliai történésben Noé még harmadszor is kiküldi a galambot. A galamb nem tér többé vissza, a ciklus lezárult, a világmindenségben helyreállt a béke és a összhang."

Forrás: http://lectorium.hu/pentagram/1994-es_evfolyam/1994_5_galamb

Bárcsak meg is maradt volna!