A Városi Mozgóképszínház 1928-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Magyarország egyik legrégebbi és legelegánsabb moziját Lamping József kaposvári építész tervei alapján, Horváth Andor mérnök és Építőipari Rt. építette. Az Art-deco stílus jegyeit magánviselő mozi épület eredetileg 821 ülőhellyel rendelkezett. Az épület belső terei egyiptomi ornamentikával gazdagon díszítettek. A ma Szivárvány Kultúrpalota néven működő intézményt 2009 tavaszán műemlékké nyilvánították. Ekkor kezdődő teljes körű felújítása 2010. végén fejeződött be. Ennek a gyönyörű épületnek a főbejáratát díszíti Lamping József által tervezett színes ólombetétes üvegablak.

Egy tartalmas leírás az ablakról:
A főbejárat kétszárnyú ajtajai felett festett ólombetétes bevilágító látható. Rajta pávafogatos kocsit hajtó gyermek, a páva szájában aranygyűrű. A háttérben gazdag ornamentikájú stilizált növénydíszítés van, mögötte pávafarok tollazattal, amely a világmindenséget szimbolizálja.
Az üvegablakon megjelenő páva a szecesszió tipikus motívuma. A fény, az örök világosság, a halhatatlanság szimbóluma. Díszes tollazata miatt a büszkeséggel, hiúsággal azonosították.
A lótuszábrázolás gyakori a szecessziós, art deco építményeken. A lótuszvirág a tündérrózsafélék családjába tartozó növény. A tökéletes szépség, tisztaság, teremtés, megvilágosodás szimbóluma.
'Pekár Károly író és kritikus Huszka nyomán a leggyakoribb motívumnak a pávatollat és a pávaszemet tartotta, szimbolikáját, indiai példákra hivatkozva, napszimbólumként magyarázta.' Forrás: mvkkvar.hu