A nyáron egy hetes, 'hivatalos' nyaralásomat Tihanyban töltöttem.
Az időjárás nem-igen kedvezett, de több nap is adatott, amikor kimozdulhattunk. Egy ilyen alkalommal találtam rá az általános iskolára. Az ajtó nyitva volt, benéztem, itt találtam ezt a muráliát. Engedélyt kértem és kaptam a fényképezéshez.

A cím ismerős volt, így itthon nagy erőkkel próbáltam azonosítani a történetet. Sokáig próbáltam párhuzamot vonni Herczeg Ferenc 'Balatoni rege' című vígjátéka és a kép között, de az ott felsorolt szereplők nem egyeztek. http://mek.niif.hu/07100/07122/07122.pdf
Pihentetve a dolgot, rájöttem, nem látunk mást, mint a híres tihanyi kecskekörmök, ill. a visszhang keletkezésének legendáját, ami viszont Garay János, Balatoni kagylókból versciklusa – 'Rege a tihanyi visszhangról' című verséből ismert http://mek.oszk.hu/00600/00655/00655.htm#12
E-szerint az aranyszőrű kecske-nyájat legeltető néma, de szépséges királylánytól 'az ősz hullámkirály' fia számára gyógyító tejet kért, amiért cserébe 'a szót a víz királya megoldotta ajakán'.
A fiú szerelemre gyulladt a leány iránt, megigézte őt beszéde és dala.
A lány azonban nem viszonozta az érzelmeket...

'..A tónak ősz királya
Haragra gyult ezért,
A bércztől a leányra
S a nyájra átkot kért.

A bércz tüzet bocsátott,
Sziklája mind kigyúlt,
Három nap, három éj, mint
Itéletnapja dúlt.

A nyáj a Balatonba
Rohant, de benn veszett -
A tó maig kihányja
A kecskekörmöket....'

Azóta pedig büntetésből válaszolnia kell minden megszólításra (bárki megszólítja, visszhangja hallható...)

Az alkotás az Artportal adatai szerint 1978-as keltezésű, de az iskola falán olvasható kis tábla szerint 2004-ben (négy évvel az alkotó halála után) került elhelyezésre mostani helyén.

Az alkotóról az Artportál lapján (u.innen néhány adat): http://artportal.hu/lexikon/muveszek/czinke-ferenc