Brassó városát a Román Kommunista Párt a szovjet diktátornak, Sztálinnak 'ajánlotta', és így 1950 és 1960 között az erdélyi nagyváros a Sztálinváros (Oraşul Stalin) nevet viselte. Annyira ajándéknak szánták a kommunisták ezt az átkeresztelő gesztust, hogy a város fölé emelkedő Cenk-hegy oldalába fenyőfaültetvénnyel írták ki Sztálin nevét. Még hangsúlyosabbá tették ezt az átnevezést azzal, hogy a város egyik jelentős terén, a mai Megyeháza és a Városháza között felállították Sztálin egész alakos, jobb kezével intő szobrát. Bukarestben 1950-ben kiírtak egy pályázatot egy nagyméretű Sztálin szobor elkészítésére. A bíráló zsűrit Ana Pauker, a Gróza-kormány külügyminisztere elnökölte. Hogy biztos legyen abban, hogy a kiválasztandó szobormakett megfelel a szigorú szovjet elvárásoknak Paukr felkérte Nikolai Tomski szovjet szobrászt - számos Sztálin szobor alkotóját, hogy vizsgálja meg ő is a versenyben maradt 10 pályaművet. Valójában nem a zsüri döntött, hanem Tomski, aki első helyre Demertie Dimu szobormakettjét választotta, második helyre pedig Dorio Lazăr (1922-2004) bukaresti képzőművész makettjét itélte. Az első, felnagyítva Bukarestben került felállításra, míg a második a generalisszimuszról átkeresztelt Brassóban. Ennek avatása 1951 novemer 7-én este, 'a nagy októberi szocialista forradalom' 34-ik évfordulóján történt, ünnepélyes keretek között.
A grandiózus szobrot az 1960-ban bontották le, de ennek egy kisebb, bronzba öntött változatát a nem messze lévő Központi parkban állították fel, mígnem 1962-ben, a Sztálin-kultusz teljes lehanyatlásával azt is eltávolították.

---