A barokk stílusú sarokház a XVIII. században épült. Az épület Liszt Ferenc utca felé eső homlokzatán látható bronzernyős falfülkében került elhelyezésre Nepomuki Szent János szobra. Az alkotás talapzaton áll, feje mögött kagylódíszítés látható. A szent szobra szép állapotban van, védőháló mögött látható.

Több alkotó is szóba jöhet a mű kapcsán, de sajnos nem sikerült megállapítani, hogy ki készítette a szobrot. Ebben az időszakban itt találjuk a városban Hess Christián szobrászt, aki 1741-ben a Szent Sebestyén-kápolnába készített Szent Sebestyén-, Szent Rókus-, Xavéri Szent Ferenc- és Szent Rozália-szobrokat, majd ugyanitt a főoltárt is ő készítette el (1703 körül született). Itt élt ez idő tájt Huber János Pál is (született 1724 körül). Utóbbi készítette a Bazilika épületszobrait. 1742-ben lett polgárrá Weigel József kőfaragómester Székesfehérvárott.

Az épület egy zárt sorú saroktelken található, az oldalhomlokzata erősen emelkedik. Az épület háta az egykori fejedelmi vár dombjának támaszkodik. A telek, melyen a ház található, egy telket alkot a Megyeház utca 5. számú házzal. Az épület török kori vagy középkori eredetű, mostani formáját az 1700-as évek közepén nyerte el, így 1750-et jelöltem felállítási évként. A ház tulajdonosa 1783–85 között Vörös Zsigmond alispán volt. Az épület műemlék.

Források: Magony Imre: Székesfehérvár szobrai, 139. o.,
Entz Géza Antal (szerk.): Magyarország műemlékei – Székesfehérvár, 226–227. o.
Schoen Arnold: Székesfehérvár 18. századbeli kő- és képfaragói. In.: Székesfehérvári Szemle, 1931. június hó 6. szám. 2. o.