Balinkán a templom mellett – annak udvarán – található Szent Borbála betonból készült szobra. A helyi források csak „bányász szobor”-ként emlegetik, feltehetőleg azért, mert Szent Borbála a bányászok védőszentje. A szobor állapotából és a balinkai bánya megnyitásának idejéből következtettem a szobor felállítási idejére. Sajnos a szobor alkotójának kiléte nem ismert.

Az alkotás a szokásos módon ábrázolja Szent Borbálát: korona, kard (mivel lefejezték), áldoztató kehely (cibórium).

Borbála pogányként született, és szépsége miatt apja távollétekor egy toronyba záratta. Egy ilyen alkalommal lett Borbála keresztény, apja hazatértekor látta, hogy lánya elhagyta ősei hitét. Meg akarta ölni, de a lány elmenekült, egy pásztor azonban elárulta őt. Apja a bíró elé vitte, aki keresztényeket kínoztatott meg a szeme láttára, majd őt pellengérre állíttatta. Borbálát végül saját apja fejezte le. Borbála sírjánál csodák történtek.

Szent Borbálát a „hirtelen és készületlen halál'' elleni oltalmazónak tekintik, a villámcsapás és tűzvész ellen is kérik oltalmát, ezért a vészharangra rá szokták vésni a képét. Ezáltal lett a harangok és a harangöntők védőszentje, de neki ajánlották a hegycsúcsokat és az erődítményeket is. A puskapor feltalálása után, amelyet úgy tekintettek, mint a villám és a tűz egyesült erejét, ez a gyenge és minden erőszaktól távol álló szűz hamarosan a tüzérek védőszentje lett. Védőszentjüknek tekintik a hegymászók, akiket útjaikon vihar és villámcsapás veszélye fenyeget, de ugyanígy a bányászok is, akik a sújtólég veszélyében dolgoznak. Végül a torony miatt, amelyben lakott, s amellyel oly gyakran ábrázolják, a régi építőmesterek és kőművesek védőszentje lett.

2008-ban Német Kisebbségi Önkormányzat szerette volna felújíttatni a szobrot, és emléktáblát elhelyezni a talapzaton az elhunyt bányászok emlékére. Sajnos a szobor helyreállítására nem került sor. 2010-ben emléktáblát helyeztek el a szobor talapzatán, a balinkai bányában elhunyt bányászok emlékére.
A tábla felirata:
Schweighardt Mátyás
Marosán László
Domavári Sándor
Hullan Károly
Brucker Lajos
Kiss István
Állíttatta 2010-ben a Balinkai Német Kisebbségi Önkormányzat

Balinka több településrésszel rendelkező község. Címerében is erre utal a négy mező: Balinka, Eszény, Mecsér, és Kisgyón tartozik ide közigazgatásilag. Érdekessége, hogy a településrészek valaha önálló települések voltak, és a török időkben elpusztultak. Az 1920-as évektől a kisgyóni szénmedencében, majd a balinkai szénmedencében is megindult a bányászat. A balinkai bánya nyitása 1950-ben indult, 1952-ben lépett termelésbe, a mintabányának is nevezett üzemben az integrációig eltelt 40 év alatt közel 18 Mt szenet hoztak a felszínre. A kisgyóni bányát 1972-ben, a balinkai bányát 2003-ban zárták be véglegesen. A településen - jellemzően a bányák központjában, e szobor kivételével - több emlékművet is felállítottak a bányászok emlékére. A bányák bezárását követően a szobrokat máshol állították fel.

Források: Pera Ferenc: A kisgyóni-balinkai szénbányászat ötven éve, http://www.katolikus.hu/szentek/1204-235.html , http://www.ombkenet.hu/bkl/banyaszat/2008/bklbanyaszat2008_5_03.pdf