Egyszerű séta év elején fényképezőgéppel. Örömmel látom, lebontották a Kodály körönd legnevezetesebb házának, Kodály Zoltán - egyben a terület névadója - egykori lakóházának felújításakor állított állványokat. A ház tiszta, rendezett. Oldalán pedig ott látom az emléktáblát, tehát rutinosan fényképezek.
Nincs fenn a lapon. Talán olyan régóta folytak a felújítások, átmenetileg - de ezek szerint több évre - eltávolították a helyéről, most került vissza, vagy nem volt látható? Akárhogy is, a 80x150 cm-es dombormű hiányzik a lapról!

Az emléktábla fél alakban ábrázolja Kodály Zoltánt. Előtte jellegzetes eszköze,egy fonográf látható - a művész dolgozik. Sok képet láttam már zeneművészetünk nagy alakjáról, sőt egyszer, valamikor őt személyesen is. Az ábrázolást, a zenekutató arcát és alakját én kifejezetten szeretetteljesnek látom.

Kodály Zoltán (1882. december 16. – 1967. március 6.) egyik legnagyobb és legmeghatározóbb művész egyéniségünk, háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.
Az ábrázolás a népzenekutatót hangsúlyozza, ennek eszköze volt a fonográf.

'A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket'. /Kodály Zoltán/ - ahogy dr. Kiszely I. idézi tanulmányában (hivatkozást ld. egyéb információknál)

Adatok/forrás és egyben további információk a Wikipédia szócikkében: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kod%C3%A1ly_Zolt%C3%A1n
NofreT sugallata alapján jav.: Bánszky Pál: Kodály Zoltán a képzőművészetben/60. ld. alternatív cím is.