Kőbánya láthatólag többszörösen kötődik Kőrösi Csoma Sándorhoz. Bizonyára ennek tudható be, hogy itt, a róla elnevezett utca elágazásában lévő sétány mentén helyezte el a Fővárosi Önkormányzat (Tanács) a tudós 5/4-es méretű szobrát, melyet születésének 200. évfordulója alkalmából állíttattak.

A székelyföldi születésű Csoma Sándor (1784–1842) a magyarok eredetét kutató világutazó, nyelvtudós, könyvtáros, nevéhez fűződik a tibetológia megalapítása és a tibeti–angol szótár létrehozása – hihetetlen hagyatékot hagyott hátra. Csupán saját, ill. tevékenysége kapcsán folytatott levelezése elképesztő mértékű, izgalmas olvasmány.

Ezen a szobron az eltökélt, választott útján járó, elhivatott tudóst látom. Öltözéke a keleti jegyeket hordozza, kezében botja – vándor, a célt, a távolságot mérlegeli – bár tökéletesen tisztában van vele. Szemei egyéniségének tükre, keze páratlanul kimunkált.

'Ki fakadozott volt örömeiben a tanácsos ur [= Kenderessy Mihály ] azon. hogy ember vállalkozott az ősmagyar lakot keresni induló, s Körösi Csoma Sándor hát gyakran volt nála. Gr. Teleki Pállal megyek egy este hozzá, Csoma épen ott. Uram, mondja majd ennek gróf Teleki Pál. megengedi-e, hogy én aláírást gyűjtsek, keleti útjára. Döbrentei barátommal. Csoma megköszöné. de ..semmit sem fogadhatok el mond, mert ha siker nem lenne, azt hánynák, csak pénzt akartam felszedni, s tovább álltam. Majd mikor azt imám itt a méltóságos tanácsos urnák végre magyarok köztt vagyok, ' ' de pénzem nincs többre mennem, és akkor jőne segély, hálával fogadom, mert én meg a nemzetnek megfizethetlent adnék. S a barnás hosszú képű, száraz, magas ember, önérzetében állt. Illyen vérünek, barátom, mikor tőle elválánk, nem csak imígy-amúgy szorítottuk meg markát.' Döbrentei Gábor /tudós/ visszaemlékezése: http://www.archivum.kcst.hu/kortars/dobrentei.html