Amikor elmentem a Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskolába, eredetileg mást kerestem. Szerencsére azonnal zöld utat kaptam a fényképezéshez, sőt az Igazgató úr személyesen irányított a lépcsőfordulóhoz, ahol ez a páratlan mű látható.

Balázs József Róbert talán utolsó, már halála után ide helyezett munkája a 'Zene' c. márvány intarzia, ez a 'műfajtörténetileg is korszakos munka' - olvasom fiának honlapján, aki maga is mozaikművész, viszi tovább az apai örökséget. Ugyanitt idézet olvasható az alkotó munkájával kapcsolatos írásából. Polihisztor: építészetet tanult, mellette hegedült és brácsán játszott. Ezek után lett képzőművész, de munkája során megtalálta az összhangot, a kapcsolatot. Kiemelt szavak: szerkezet, ritmus, harmónia, felhangok. Részletesen, ill. forrás: http://www.balazsmiklos.hu/slide_kapcsolatok/kapcsolatok_01.htm#Clipboard39.jpg

A mozaikképen vizuális élménnyé válik, megfoghatatlan valóságában 'látható' a Zene. Az alkalmazott színek szűk palettája, a jórészt párhuzamosan vezetett vonalak mellett néhány szembetűnő és megfogható, mégis stilizált zenei tárgy: a zongora billentyűzete (a két szélső harmadban fehér alappal 'megvilágítva', kiemelve), a középpontban látható /fél/ hegedű sugározza az egyensúlyt, a harmóniát. A függőlegesen párhuzamos vonalakat csak néhol törik meg ettől eltérő szögben vezetett, enyhén görbe vonalak, amik számomra a Zene mélységét, a teljes kép harmadik dimenzióját adják. Mintha egy hangversenyterem pódiumáról áramlana a Zene.

Visszatérve az alkotó szavaihoz: 'A kép mondanivalóját az anyag belső minőségéből és a megmunkálás módjából egyaránt adódó feszes kompozíció és az igen árnyalt, feszes színvilág egymásra vetítése jeleníti meg.'