2014. november 8-án 11.00 órakor felavatták Fitz Jenő ókortörténész, régész domborművét a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán. Fitz Jenő 1949-1985 között töltötte be az igazgatói posztot a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának – ma Szent István Király Múzeum – igazgatói székében.

Nagy Benedek alkotása a Múzeumi Panteon újabb darabja, méretét tekintve azonos az eddig felavatott domborművekkel.

A köszöntő beszédet dr. Demeter Zsófia, a Szent István Király Múzeum igazgatója tartotta, az emléktáblát Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere avatta fel, miután megosztotta pár gondolatát Fitz Jenő munkásságával kapcsolatban a jelenlévőkkel. Beszédében kitért arra, hogy a szél előbb leplezi le a domborművet, mint ő maga. Fitz Jenő munkásságát részletesebben dr. Lukács László főmúzeológus ismertette. Elmondta, hogy mint a Múzeumi Panteon megálmodója, nagyon nehezen tudta megfogalmazni Fitz Jenő munkásságát olyan röviden, hogy az a domborműre mind ráférjen. Elmondta azt is, hogy Fitz Jenő volt az első „főnöke”, igazgatója a Múzeumban, és hogy jelenleg a negyedik igazgatóját „fogyasztja”, aki a magánéletében 43 éve a „parancsolója”. Fitz Jenő, az MTA doktora, és Gorsium feltárója volt. Ma gorsiumi munkáját Nádorfi Gabriella történész folytatja. Lukács László ismét megajándékozta a Múzeumot, ezúttal két angol nyelvű Fitz Jenő kiadványt adott a Múzeum könyvtárának, melyet Braila Mária könyvtáros vett át, illetve egy ma száz esztendős levelet – az I. világháború századik évfordulója kapcsán – adott át a Múzeum újkori gyűjteménye részére, melyet Bányai Balázs múzeológus vett át.

Az avatáson a Sebő Együttes és az Ars Musica Zenebarátok Egyesülete színesítette előadásával a programot. A Sebő Együttes három dalából a harmadik kifejezetten a mai kor egyik műve volt, Varró Dániel egyik versét - Este fél kilenckor - adták elő megzenésítve.

Munkásságáról saját szavait idézem, a 60. születésnapja alkalmából vele készített interjúból:

Gorsium: „- Létezéséről természetesen tudtam, hiszen Rómer Flóris leírása nyomán már 1866 óta ismert a szakirodalomban. Sejteni lehetett azt is, hogy jelentős lelőhely, mégis, amikor 1958-ban, részben az idegenforgalmi hivatal biztatására hozzákezdtünk a feltáráshoz, még korántsem számítottam az azóta közismertté vált jelentős eredményekre.”

Munkásságának egyéb területei: „- Valóban igazságtalannak érzem, hogy csupán Gorsium-kutatóként könyvelnek el. Munkám egészéhez képest ez lényegesen kisebb rész. Tulajdonképpeni tudományos munkásságom kiterjed a Duna-vidék általános római kori történelmére, a gazdálkodás, a közigazgatás, a pénzforgalom területére, katonai és személyiségtörténetre. Ötszáznál több szakcikkem, huszonegynéhány önálló kötetem – ebből tizenhárom mondható könyvnek – jelent meg eddig, s ezeknek körülbelül csak egytizede foglalkozik Gorsiummal. … Ami a befektetett munkát és terjedelmet illeti, a legnagyobb a Duna-vidék III. századi pénzforgalmának történetével foglalkozik. Ez kétkötetes, csaknem ezeroldalas könyv. 1978-ban jelent meg az Akadémia Kiadó és a bonni Habelt Kiadó gondozásában német nyelven. Voltaképp egy Gorsiumban talált 3000 éremből álló pénzlelet indította el, de a teljes munkához több mint száz gyűjtemény, mintegy 120 ezer érme vizsgálatát végeztem el.”

A domborművet Fitz Jenő halálának harmadik évfordulóján avatták fel. Az alkotás Székesfehérvár kilencedik új köztéri alkotása 2014-ben.

További képek és az avatás meghívója: https://www.kozterkep.hu/profile/Aerdna/folders/2159?auth_key=58d6e00afc6f6c405570af8917eb3ae2

---