A Sóstói Szent Kereszt Temetőkápolnát Pauer János (1814–1889) püspök építtette 1887–88-ban. A püspök a kápolna építésére 1887-ban kért engedélyt. A neogótikus temetőkápolna id. Havranek Antal és Havranek Ferenc tervei alapján készült. Az épület rendkívül tetszetős, arányos, és mivel magaslaton helyezkedik el, messziről is látható kis tornyával együtt. Maga Pauer János püspök a kápolna hátsó részén nyugszik, sírhelyét tábla jelzi. A kápolna építési költségeit maga a püspök állta.

Az alkotás az épület homlokzati részén szemből nézve a bal oldalon látható. Állapota kielégítő, bár nagy valószínűséggel még nem restaurálták, de a felette levő szoborfülketető valamelyest megvédi az időjárás viszontagságaitól. A szobor jobb kezében írótoll, bal kezében könyv vagy tábla látható. A könyvet/táblát tartó kéz némileg sérült. A szobor hátán látszódik valami, feltehetőleg angyalszárny, vagy eredetileg az volt. Sajnos elég magasan helyezkedik el az alkotás, így ez a része a szobornak nem igazán látszik, az egyik felvételen látszódik valamelyest.

Az Entz Géza Antal szerkesztette Székesfehérvár című, a műemlékeket és Fehérvár emlékeit feldolgozó kötetben megfogalmazottak szerint talán Ecclesia és Synagoga a kápolna homlokzatán látható két allegorikus alak.

A középkori keresztény művészetben Eklézsia és Zsinagóga a keresztény és a zsidó hit allegorikus figurái, az Ó- és Újszövetség megszemélyesítői. Mivel a másik figura sérült, sajnos nem tudni, mi lehetett eredetileg a kezében. Zsinagóga allegorikus alakjának ábrázolása során megjelenő jelképek: lehajtott fő, bekötött szem, eltört lándzsa, kezéből kicsúszó törvénytábla, leeső (lecsúszó) korona, zsidókalap, kosfej a kézben, kőkés (a körülmetélés eszköze), erszény, Áron vesszeje.

Forrás: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1274/1/csurg.h.pdf
Entz Géza Antal (szerk.): Magyarország műemlékei – Székesfehérvár, 337. o.