A rendelőintézet bejáratánál látható a kalapos hölgy a gyermekével.

Az alkotóval folytatott beszélgetést rögzít a Hegyvidék újság 2008-as cikke "Szobrokat farag, mert beszélni kíván veled" címmel.
Lényegében áttekinti Kutas László életútját, pályáját kezdve a főiskolai évektől. Szóba kerül a Kalapos madonna is (Paksi Madonna címmel), de 1973-as évszámmal – míg a lexikonok, információs oldalak 1982-re teszi a szobor felállítását (?)
A lényeg: nagy jelentősége volt a szobornak a művész életében, mivel először hívta fel a szakma figyelmét Kutasra, s ma is ott áll a paksi rendelőintézet előtt."
Egy évig tartott, amíg "némi törés-zúzás árán" a kísérletezés véget ért és a zsűri elfogadta a szobrot.

Általában, egy aforizma-ízű párbeszéd a munkastílusról, ill. a megmintázott nőalakokról: "„Kutas, hogy tudsz te ilyen halál jó nőket mintázni?” Nem tudom. Nem használok modellt. Álmok, álmok, álmok… És pillanatok, amelyeket elkapok bárhol, amerre járok."

---