Sokáig kerestem ennek a szép kivitelű mozaiknak az alkotóját. A Jézus Szíve-templomot Bory Jenő és Kreybig László tervezte. Persze – mivel Bory Jenő is foglalkozott mozaikművek készítésével – reméltem, hogy Bory Jenő alkotta a templom bejárati ajtaja feletti Krisztus-képet. A forrásokban azonban ennek nem találtam nyomát, de kitartásomat siker koronázta, megtaláltam az alkotót. A Jézus Szíve-templom eredeti üvegablakait és a bejárat feletti mozaikot is Waltherr Gida készítette.
Az alkotás kidolgozása rendkívüli finomságú. A kontúrvonalak hihetetlen vékony mozaikokból állnak, az árnyalás rendkívüli mélységű. Szinte úgy érzi az ember, hogy Krisztus él. Déli órákban a sárga háttér szinte aranyként ragyog, hihetetlen látványban lehet része annak, aki éppen így látja az alkotást.
Waltherr Gida (1852–1928) üvegfestő műtermében csodálatos dolgok születtek, templomokba, egyéb épületekbe készített üvegablakokat, egyéb üvegből készült alkotásokat. Csak néhány példa: a New York Kávéház ablakai, a mai Ernst Múzeum lépcsőházának ablakai, felülvilágítója, a budapesti Piarista-kápolna ablakai, az Iparművészeti Múzeum eredeti üvegmennyezete, a Vác-Hétkápolna, Nagymagyar (Zlaté Klasy) katolikus templomának, Rákosszentmihály Szent Mihály-plébániájának üvegablakai, a debreceni vármegyeháza „Hét vezér” ablakai, melyeket Kernstok Károly rajzai alapján készített, Pécska katolikus Szentháromság-emplomának ablakai, a Róth Miksával kötött megállapodás alapján az Országház üvegezési, üvegfestési munkái. Ma már sajnos ezek közül jó néhány csak emlék, esetleg archív felvételeken csodálhatjuk meg az elpusztult alkotásokat. Waltherr Gida sógora, Forgó István (1833–1901) halála után lett a Forgó és Társa cég egyedüli birtokosa, és ő vezette az Üvegfestészeti Intézetet is. Az üvegfestő műterem a Füvészkertben, a Balassa u. 6. szám alatt állt.
Bajban voltam a alkotó nevének írásával, mert hol egy, hol kettő r-rel írták a nevét. De egyrészt az üvegablakokon látható feliratok, másrészt édesapja gyászjelentéséről – ahol az egész család fel van sorolva – egyértelmű, hogy az írásmód szerint a vezetéknév végén kettő r van. Érdekes az utónév is, a Gida a Gedeon elfogadott névváltozata volt, önálló névként viselték (mint az Emánuel és Manó nevek esetében is).
A Jézus Szíve-templom 1911-ben épült a székesfehérvári Vízivárosban egy akkor száz éves kápolna helyére. 1905-ben készült a Bory Jenő, Kreybig László és Balogh Kálmán által készített első tervleírás a templomról, de a tervezők egyet nem értése miatt 1906-ban Bory és Kreybig újabb tervet készített, amiről Czakó Adolf véleményét kérték ki. Mivel a tervek szerint a templom betonból készült volna, elég sokáig tartott a többször átdolgozott terv elfogadtatása. 1910. április 9-én megkezdődtek a munkák, április 10-én elhelyezték a templom alapkövét, és április 30-án a közgyűlés elfogadta, hogy „Jézus Szíve-templom” nevet kapja a kápolna. A művezető-építész Bory Jenő volt, a kivitelezést a budapesti Magyar Beton és Vasbeton Építési Vállalat (Wayss G. A. és Társa), a kőfaragó munkákat Havranek Antal helybeli cége végezte, az üvegfestési és velencei üvegmozaik munkákat Waltherr Gida készítette el. A templomot 1911. szeptember 17-én Prohászka Ottokár püspök szentelte fel.
Sajnos a templomot sem kímélte a háború, kupolája ekkor megsérült, ablakai betörtek. 1945 októberére a templom használható állapotba került, a teljes felújítása 1961-ben történt meg, ekkor állították helyre az ablakokat is, majd 2008-ban újravakolták az épületet. A Krisztust ábrázoló mozaik azonban épen maradt, így ma is látható Waltherr Gida alkotása az épület homlokzatán.

Források: Magony Imre: Bory Jenő, 22. o. Entz Géza Antal (szerk.): Magyarország műemlékei – Székesfehérvár, 287. o., http://templomablakanno.blog.hu/tags/waltherr_gida