A sóstói református temető Székesfehérvár egyik régi temetője, 1825-ben nyitották meg, majd 1848-ban és 1947-ben bővítették. A Csíkvári út és a Homok sor között húzódik, bejárata is a két utca közötti háromszög csúcsára esik.
A síremlék Baracskai Szűts Jenőnek (1853–1921), Fejér vármegye nyugalmazott alispánjának állít emléket. Fia, Baracskai Szűts Jenő (1881–1935) tüzér százados a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője volt.
Baracskai Szűcs György nemesi bizonyságlevelét Zala vármegye adta ki, és 1753. november 7-én hirdette ki Fejér vármegyében. A család tagjai közül Lajos 1826-ban Fejér vármegye fő szolgabírája, 1832-ben első alispánja, 1832–36-ban a vármegye országgyűlési követe. Baracskai Szűts Jenő apja, Adolf 1868–69-ben volt Fejér vármegye alispánja. Érdekességként: Jókai Mór anyai nagyanyja baracskai Szűcs Erzsébet volt, míg Kandó Kálmán apai nagyanyja baracskai Szűts Klára. A család nevét hol Szűtsnek, hol Szűcsnek írják. Baracskai Szűts Jenő nevét a síremlékről vett formában írtam le.
Az alkotás egy gyönyörű térdelő Madonna, fél térdre ereszkedve, bal kezét mellkasához szorítja, jobb kezét oldalra kitárja. Mindez, mint ahogy az arca is, fájdalmat, szomorúságot fejez ki.
Az alkotás bronzból készült és Jálics Ernő művét Krausz Ferenc öntötte bronzba.
Az alkotás jelzése: Jálics Ernő 1929 (a sírhely felé eső oldalon), Krausz Ferenc bronzöntő Budapest (az alkotás háta felé eső oldalon).
Számomra érdekes volt, hogy egy református temetőben egyáltalán szobrot állítanak valaki síremlékére. Bíztam abban, hogy így könnyen megtalálom, és így is lett, hamar észrevettem az alkotást. A szobor a temető egy magasabb pontján levő síremléken áll, így el sem lehet téveszteni. A református vallás hívei Szűz Máriát, mint Jézus Krisztus anyját tisztelik, így talán a Madonna-szobor elhelyezése is érthető ezen a helyen.

---