Marton László honlapján már korábban is láttam ezt az alkotást. Azonosítani azonban csak most tudtam. Nem tudom, miért, hiszen az Artportal is jegyzi: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/marton-laszlo
Czakó utcai általános iskolát ír, talán akkor nem hozta le a kereső, most igen. Elindultam a címre. Szépen körbe lehet járni a kertet és a kerítésen át nézni a leánykát, amíg a Lisznyai utcában el nem érünk az általános iskolához, ami a tényleges cím.

Beszélgettem az igazgató úrral. Először is az igazgatói szobában rögtön megláttam és le is fényképeztem a szobor kisplasztikai változatát, ami a szekrény tetején áll. Igen csinos! Ennek is van története: az iskola korábbi igazgatója tulajdona volt, de mikor idős korba ért, az iskolának ajándékozta. Nagyon szép gesztus!
Az évszámból visszakövetkeztetve biztosra vehető, hogy a kertben látható szobor kifejezetten az iskola számára készült. 1958-ban épült az iskola mostani épülete, rögtön a beköltözést követően készült a szobor.
Később még kaptam egy képeslapot is, többnyire az iskolát mutatja, de középen, az iskola címere alatt a kerti szobor látható, mintegy az iskola jelképeként. Ezt a képeslapot kapják az iskola végzős diákjai emlékként.

Napsütéses nap volt – közvetlen a nagy hóesések után. Kimentem a kertbe és körbejártam a furulyázó kis alakot. A csizmámra kilós adagban tapadt a sár.
Csodás kis leányzó, fújja, zenél. Arca kedves, csupa figyelem, tekintete lágy, átszellemült. Haja lófarokban összefogva, rövid ruhácskában játszik a furulyáján, lábával veri a ritmust.
Megint egy kedves, zenés élmény!