A székesfehérvári Városháza épületegyüttesének átalakítására 1936. februárjától 1937. őszéig került sor. Az eredeti épület és a Zichy-palota ekkor már a város tulajdonában volt, lebontásra került a Bierbauer-ház, Obermayer-ház és a Szigethy-ház. A Zichy-palota homlokzatát a tér felől 3, a Bazilika felől 5 ablaktengellyel bővítették, és a főépülettel összekapcsolták. Ekkor került kialakításra az új nagytanácsterem, és a Városháza udvara is. Mindez már az 1938-as Szent István ünnepi évre való felkészülés része volt. 1938. augusztus 18-án az újonnan kialakított udvaron tartották a kihelyezett országgyűlést, ahol az 1938-as XXIV. törvénycikk augusztus 20-át, Szent István király napját nemzeti ünnepé nyilvánította.

1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján a városban több alkotás került elhelyezésre köztéren és intézményekben egyaránt. Az ünnepi események kapcsán a székesfehérvári Városháza nagytanácstermében került elhelyezésre Ohmann Béla Árpád vezért és Szent Istvánt ábrázoló gyönyörű és hatalmas kőszobra, melyek ma is méltóságot, tiszteletet sugároznak a teremben. Mindkét szobrot lényegre törően, letisztult vonalakkal formálta meg a művész. Az alkotások mintegy közrefogják a városháza vezetésének helyet adó magasított pódiumot. Fejük egymás felé fordul, Szent István jobbra, Árpád vezér balra néz.

Árpád vezér szobra a bejárat felől, ahogy belépünk, balra a falon került elhelyezésre. Jobb kezében íj, bal kezében kard, bal karja mögött tegez látható. Az alkotás rásimul a falra, szinte eggyé válik vele. A talapzat díszes, elöl szarvasminta látható, felette és a talapzat oldalsó részén virágmintát láthatunk.
A talapzat felirata elől:
Árpád vezér.

A városháza épülete(i) nyilvántartott műemlék(ek) (forrás: Magyarország műemlékjegyzéke: Fejér megye, 1552, és 1520 szám).

Forrás: Demeter Zsófia–Gelencsér Ferenc: Örvendezz királyi város! 154. o.