1860-ban alakult meg az emlékválasztmány, amely javaslatot tett a drégelyi hős, Szondi György szobrának közadakozásból történő felállítására. Bár a lelkesedés nagy volt, de a pénz csak nehezen gyűlt, 1866-ig mindössze ötszáz forintot sikerült e nemes célra összegyűjteni.
1868-ban Pongrácz Lajos alispán úgy próbálta megnyerni Simor János esztergomi érseket az ügy anyagi támogatásához, hogy a szoborállítás helyett inkább egy kegyeleti kápolna felállítását szorgalmazta. Még röpiratot is kibocsátottak „Szózat a Szondy-emlék ügyében. Szobor-e vagy kápolna” címmel. Az adományok újra csordogálni kezdtek, még Erzsébet királyné is adakozott száz forinttal.
További lendületet adott a megvalósításhoz az is, hogy „néhány külmegyei egyént tiszteletbeli taggá válasszanak, kiknek nevei fényt áraszthassanak” ügyükre. Így lett a bizottság tiszteletbeli elnöke Simor János hercegprímás, és néhány más, ismert személyiség, mint például Arany János költő vagy Horváth Mihály történész.
Az emlékbizottságban évekig tartó vita robbant ki arról, hogy hol álljon az emlékmű, Ipolyságon, mint Hont megye székhelyén; Palánkon, mint a Drégely alatt elvonuló pest-selmeci úton; vagy közvetlenül Drégely vára alatt, mint a hős halálának helyszínén. De a legtartósabb nézetkülönbség abban a kérdésben volt, hogy kápolna vagy szobor legyen-e az emlék. A vitát Simor János hercegprímás döntötte el, amikor 1873-ban azt indítványozta az emlékbizottságnak, hogy a drégelyi csata közelében emeljenek egy emlékkápolnát, s abban helyezzék el a hős szobrát. A hercegprímás a kivitelezés teljes összegét – 30 000 forintot – is magára vállalta.
A kápolna a Babat-hegyen épült fel, Lippert József építész tervei alapján, és Feigler Ignác pozsonyi építőmester kivitelezésében. A neoromán stílusban épült kápolna homlokzatával az országútra, apszisával a várromokra nézett. Falai 8 méter magasak, tornya 23 méter volt. A félkörű szentélybe helyezték el Szondi György szobrát, melynek alkotója Kiss György szobrászművész volt. A kápolnát 1885. október 6-án Simor János hercegprímás szentelte fel.
A II. világháborúban a kápolna nagymértékben megrongálódott. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a háború után a kápolna környékén a szovjetek lőteret alakítottak ki. Az ezt követő évtizedekben a kápolna olyan nagyfokú pusztulást szenvedett, hogy 1972-ben lebontották. Ekkor pusztult el a szobor is.
1992-ben, Drégely vár ostromának 440. évfordulóján, a Szondi-kápolna helyén haranglábat emeltettek.

Drégelypalánkon jelenleg két alkotás őrzi Szondi György emlékét:
Egyik az 1989-ben a község emlékparkjában felavatott szarkofág. http://www.kozterkep.hu/~/6062/_szondi_szarkofag_dregelypalank_ko_pal_1989.html
A másik a vár romjainál 2004-ben felállított dombormű. http://www.kozterkep.hu/~/12635/_szondi_gyorgy_dregelypalank_melocco_miklos_2004.html

---