Két hete, amikor Budapesten jártam, délután még egy kis sétára is volt időm. Teljesen szórakozásból fotóztam; nem gondoltam volna, hogy ilyen frekventált helyen, mint az Andrássy út, van még feltöltetlen alkotás. Tévedtem.

A régi Zeneakadémián három domborműves emléktábla látható a homlokzaton, közvetlen szemmagasságban. Ezek egyike a Liszt Ferenc rózsaszínű márvány emléktáblája, amit még 1934-ben helyeztek el.
Az épületről: http://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem
Ebből egy részlet: "A régi épületet az átköltözéskor eladták és csak az 1980-as években vásárolták vissza. Ekkor az egyetem újra használatba vette, de más szervezetek is kaptak itt otthont, mint például a Liszt Ferenc Társaság és a Magyar Kodály Társaság. Itt hozták létre a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot, valamint a Liszt Ferenc Kutatóközpontot és Zenetörténeti Kutatókönyvtárat."

Az alkotó Farkas Zoltánnak igen kevés alkotása van a szoborlapon. Ennek az az oka, hogy ügyvédként kezdte pályáját, és 1900--1945 között élt, vagyis viszonylag fiatalon elhunyt.

"LISZT FERENC EMLÉKTÁBLÁJÁNAK LELEPLEZÉSE, Hétfőn délben a zenekultúra és a közélet számos reprezentánsának jelenlétében leplezték le néhai Hikisch Rezső műépítész és Farkas Zoltán dr. szobrászművész alkotását, Liszt Ferenc emléktábláját, amelyet a régi Zeneakadémia épületének falában helyeztek el az Andrássy-út és Vörösmarty-utca sarkán. Rendőrkordon vette körül az ünnepség színhelyét, ahol az egyetemi énekkarok először a Magyar Hiszekegyet énekelték el, majd az Országos Liszt Ferenc Társaság elnöknője, gróf Zichy János üdvözlő szavait olvasták fel, utána pedig ifj.Wlassics Gyula báró h. államtitkár mondta el a Liszt Ferenc Társaság által felállított emléktábla előtt a kultuszminiszter nevében avató beszédét.
- Ez a tábla - mondotta többek között - amely mától fogva ezt az épületet díszíti, Liszt életének oly korszakára emlékeztet, amelyben a nagy világvándort egészen a miénknek vallhattuk. Gazdag lelke, csodás boltozatának gigászi méreteit három nagy nemzet kultúrvilágának pillérei emelték be mulatós magaslatra. De nem nehéz kimutatni Paris, Róma és Weimar szellemi kincsesháza som szorította ki lelkéből a magyar földből szívott őserőt, 1936-ben lesz születésének 125-ik és halálának 50-ik évfordulója, amelyet az egész világ megünnepel, de ezeknek az ünnepeknek a családi szentélye Magyarország kell hogy legyen, s a készülő nagy jubileumi ünnepek elsősorban a magyarság ünnepei lesznek. Ezután lehullott a lepel az emléktábláról, majd Liber Endre alpolgármester vette át a művészi alkotást. Utána az Egyetemi énekkarok elénekelték Lisztnek "Lesz még ünnep"... című kórus át, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, a Nemzeti Zenede és az Opera hódolatát fejezték ki és koszorúját helyezték el az emlékmű alatt. Zeneművészeti Főiskola ifjúságának fogadalmát Jaczkó Gyula mondta el, s az ünnepség, amelyet a rádió is közvetített, a Himnusz eléneklésével ért véget, /MOT/0."

---