A szobor felállításának gondolatát 1863-ban gróf Pállfy Móric királyi helytartó vetette fel először. Gyűjtést indítottak, a mozgalom azonban megszakadt. Az állam 1896. VIII.tc.-ben a miniszterelnököt bízta meg a szobor állami költségen történő felállításával. Építész Schulek Frigyes volt. Talpazat 540 cm magas, a lovon ülő bronz főalak 400 cm. Szent István fején a koronával, vállán palásttal, jobb kezében kettős kereszttel, gazdagon feldíszített lovon ül.
A talpazatot ovális alaprajzú, áttört mellvédkorlát veszi körül, pillérekkel megszakítva. Az alépítmény négy oldalán domborművek: koronázás, törvényhozás, templomépítés. Bécs hódolata - István uralkodásának kiemelkedő mozzanatai, talpazaton: Isten báránya, balról János és Márk, jobbról: Máté és Lukács evangélista domborműve. Felirat: 'STEPHANUS REX/ 977-1038' A templomépítést ábrázoló domborművön az építész Schulek Frigyest, jobbról balra a második alak - az ásós barát mögött - Stróbl Alajost jeleníti meg. A domborművön Jókai Mór, Benczúr Gyula, valamint Stróbl Alajos édesanyja ismerhető fel. A 'Bécs hódolata' domborművön az István király előtt a földig hajoló alakban Dr. Karl Luger bécsi polgármestert ábrázolta.

Strobl életművében fontos szerepet töltött be a Szent István király lovas emlékműve. Ez volt az első jelentős történelmi emlékszobor-megbízás, amit elnyert. Ugyanakkor a feladat nem kis alkotói válságot okozott a művésznek.
Egy írásából: "...addig nem fogtok engem látni (t.i. amíg meg nem oldja...), nagyon fel vagyok izgatva, egészen el vagyok veszve és a feladat mind mostanáig nagyon rosszul megy nekem, nagyon rosszul...".
Máshol: "...a munka nem akar előrehaladni. az akadályok, amiket vállaltam óriásiak és vagy győztesen kerülök ki a harcból... vagy kétségbeesem és akkor elveszem."
Megint máshol: "...titokzatos erő láncol engem az én királyomhoz".
Külső körülmények is nehézséget okoztak, Strobl elképzelése szerint "...egy intim, alacsony talapzaton elhelyezett lovas" lett volna István, de ebben megvalósításában Schulek Frigyes tervei megakadályozták (aki ugyanakkor saját terveit nem tudta megvalósítani éppen a Halászbástya tervezése során).
"Szent István alakján nagy palást, fején korona van, a ló teste hosszan lecsüngő, díszes ötvösművű takaróval fedett, dús sörénye, hosszú farka van. A túlhangsúlyozott részletek és az erősen tagolt talapzat (Schulek...) határozzák meg a művet és teszik elvont, szinte bizantinikus megjelenésűvé az ábrázoltat..."

---

2017-ben a szobor talapzatának domborműveit felújították.
A talapzat domborművein látható események:
„Az elsőn a törvényhozást láthatjuk. Az ülő király mellett látható Gellért és a gyermek Imre herceg.

A második domborművön Szent István koronázását ábrázolja a művész. Stróbl korának legkitűnőbb portrészobrásza volt és ennek megfelelően az itt látható szereplők kortársainak arcképei. A szembenézeti baloldalon Justh Zsigmond író, Simor János esztergomi érsek és Nádler Róbert festőművész portréját ismerhetjük fel. A kettős keresztet tartó személy Liszt Ferenc, a koronázó főpap Raucher Lajos építész alakja. Szent István természetesen fiktív, tehát nem egy kortárs portréja, azonban az utána levő figura Alpár Ignác építész. A háttérben Thaly Kálmán történész áll. A kardot tartó Henrik herceg Wekerle Sándor miniszterelnök, utána Fadrusz János szobrász és Hauszmann Alajos építész arcát ismerhetjük fel. Az imádkozó idős nő a szobrász édesanyja, a mellette ülő fiatal szép nő pedig Erzsébet királynő arcvonásait hordozzák. Rajtuk kívül még Stróbl felesége és nővére, Zsófia, valamint báró Szalay Lili látható.

A harmadik reliefen a Templomalapítás látható, ez néz a Halászbástya felé. Ezen egy építész, akiben Schulek Frigyest ismerhetjük fel, templom modellt mutat be az uralkodónak. A mögötte álló főpap Rauscher Lajos építész és még három személy azonosítható. Lotz Károly festőművész, maga a szobrász, Stróbl Alajos és Kurtz Vilmos apát alakja.

A negyedik, hosszabb domborművön Bécs város hódolatát örökítette meg a szobrász. A történet alapja, hogy II. Konrád rátámadt Magyarországra, Szent István legyőzte őt és meghódította Bécset. A meghódoló Karl Lueger, Bécs polgármestere volt.”

„A szobor kivitelezése 1898-ban kezdődött és 1901. október 22-én mutatta be a szobrász a bíráló bizottságnak. Ezt megfelelőnek találták és ez alapján készítette el a mester a teljes méretű alkotást, amit az Országos Képzőművészeti Tanács kijelölt szakemberei megtekintettek és néhány változást javasoltak. Többek között azt, hogy Szent István fején a Szent Korona legyen és a kezében lándzsát tartson. Ez utóbbit azonban többek között az uralkodó kérésre cserélte vissza a szobrász a kettős keresztre.”

---