Talpazat műkő, 170 cm, lovasszobor bronz, 326 cm. A talpazat előtt üvegtokba rejtve elhelyezték az aradi 3. huszárezred 170 óta elesett hősi halottainak névsorát

Hadik András (1710-1790) gróf, tábornagy bronz lovasszobrát, a vár egykori parancsnokáét a megadott helyen láthatjuk. A méltóságteljes lovasszobrot 1937-ben avatták fel. Egyben az 1702-ben alapított aradi császári és királyi 3-as huszárok emlékműve is, amelynek parancsnoka volt Hadik András. A sok névtelen, és megnevezett hősé, akik a csatatereken haltak meg, 1702-től 1918-ig. Ezt a névsort helyezték el a magas mészkőtalapzatban, egy üvegtokba rejtve.

'A szobor megérdemli a megkülönböztetett figyelmet. Ló és lovas szinte tökéletesen összeforrott egységet képez. Mozdulatlanságukban olyan erő feszül, amely ... bármely pillanatban kirobbanhatna. A közhuszárból tábornokká emelkedett, rettenthetetlen bátorságáról híres Hadik András elegáns egyszerűséggel üli meg tüzes paripáját, amelynek modelljéül egy híres bábolnai mén szolgált. Hadikot korának díszes huszárkapitányi egyenruhájában örökítette meg a művész. Élethű rajta minden,...
Mégsem a részletek uralkodnak, hanem az a finom elegancia, amelyet a tökéletes arányok megteremtésével, csak a legnagyobb mesterek képesek megjeleníteni.'
Forrás: Prohászka László: Budavári szoborkalauz, 24. p.

A képeket nézve, szerintem a talapzat nem műkőből, hanem mészkőből készült.
A szobor avatásáról egy korabeli lapból (fizetős forrás): https://adt.arcanum.com/hu/view/Magyarorszag_1937_04/?query=cser%20k%C3%A1roly%20szobr%C3%A1sz%20&pg=327&layout=s

---

A Hadik-szobor felavatása:

http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2309

'A szoborhoz sajátos szokás is kötődik. Tompa fényű, zöldes patina színezi a 'leghuszárabb huszár' bronzszobrát, kivéve egy részletét. A szobornak, azaz pontosabban a lónak ez a része olyan fényes, hogy még nappal is világít. A műegyetem diákjai között ugyanis az a hiedelem járja, hogy vizsgaidőszak előtt ajánlatos megsimogatni a bronzfigura heréit, mert szerencsét hoz. Az eredményről nincs adat, de egy idő óta a turisták is simogatnak, hogy miért, azt talán ők sem tudják.'

Forrás: http://www.vendegvaro.hu/hadik-andras-lovas-szobra

Ez a szokás a mai napig él a budapesti egyetemisták körében, s már nem csupán a BME hallgató várnak sikeres vizsgát ettől a hagyománytól... Bronzszobrok esetében igen gyakori ez a gyakorlat, hogy egy bizonyos rész megérintéséhez hagyomány kötődik, s így az adott részlet fényesebbre kopott az idő során a többinél. Gondoljunk csak Szent Péter szobrának lábfejére a Vatikánban, vagy Júlia szobrának mellére a veronai házban.

http://www.noiportal.hu/images/cikkek/13781_vatikan_szobor.jpg
http://lh4.ggpht.com/_EXTr5crxyTo/S3lZIcVJOZI/AAAAAAAABJU/DnsKpbLH4K0/s512/Velencei%20Karnev%C3%A1l%202009%20020.jpg

'Az egyik szoborfelirat az ezredparancsnok érdemeit méltatja:
„Hadik András (1710-1790) közhuszárból emelkedett vitézsége és tehetsége révén tábornagyságra, harcolt a török ellen, majd az osztrák örökösödési háborúban, Európa szinte minden csataterét bejárta, előbb beosztott tiszt, ezredparancsnok lett. Hadik érdemeiért grófi címet kapott. Később főispán, Erdély kormányzója, a Haditanács elnöke. Ő javasolta Magyarországon először a jobbágyok felszabadítását."
A másik szoborfelirat azokra a névtelen huszárokra utal, akik:
„több mint két évszázad háborúiban vitézségükkel mindenféle becsületet szereztek a magyar huszár nevének."'

---