Ennek a domborműves emléktáblának a feltöltésével sokáig haboztam. Főhőse, akinek emléket állít, rendkívüli módon eltér ugyanis attól az Illés Lajostól, a legendás zenekar névadó alapítójától, akit én szerettem (külön felhívom a figyelmet a zászlótartó rúd Nagy-Magyarország alakú talpára; az az egykori kőbányai vagány gyerek aligha töprengett sokat Trianon rettenetein mondjuk a hatvanas évek második felében). Végül aztán arra jutottam, hogy mindenkinek magának kell leélnie a saját életét, és Illés Lajos életének a kisoroszi évek ugyanúgy elválaszthatatlan részei voltak, mint klasszikus slágerei (kántora volt az itteni református gyülekezetnek, ahol felesége, Makkai Lilla teljesített lelkészi szolgálatot). Az emléktábla avatására közadakozásból került sor az Illés Lajos halálát követő évben, 2008. március 16-án állították, és épp azon a napon, március 18-án, amikor ezt a kísérőszöveget írom, lenne Illés Lajos hetven éves.