...'1915-ben megkezdődött a szénkutatás Oroszlány hatá­rában is. 1930-ban, a kilencedik oroszlányi fúrás után kijelentették, hogy „értéktelen a talált szén'...
...'Az „értéktelen' szénminősítés ellenére tovább folytatják a szénkutatást Oroszlány ha­tárában és 20 fúrás után a telepet már műre-valónak minősítik és tovább kutatnak. A földtulajdonosokkal kö­tött szerződés oroszlányi területen sürgette a bányanyi­tást, ezért 1937-ben a legkedvezőbben hozzáférhető te­rületen elkezdik az aknamélyítést, majd 1937. decem­ber 4-én felszínre jön az első csille szén.'...

Oroszlány városi rangját - volt - szénbányászatának köszöni.

A hatalmas mészkősziklák közé vert gránit ékek az ötven éves szénbányászatot hivatottak megjeleníteni. Az 'elválasztandó' ásványokat megjelenítő sziklák felülete durva, rajtuk a bányászás tevékenységének lenyomata, míg az 'elválasztó' ékek, szerszámként, csiszolt felületűek, nemesebb anyagukkal szétfeszítik az ősi kőzetet. Az emlékmű megjelenésében visszafogott módon hozza tudomásunkra a bányászat követelte emberi erőfeszítés nagyságát.


Az alkotóról írják:

http://www.kunstkonsult.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=420%3Agati-gabor&catid=62%3Af&lang=hu