A budai és óbudai Honvéd Egyesület közgyűlése határozta el 1871-ben, hogy emléket állítanak azoknak a szabadságharcosoknak, akik 1849-ben Buda várát bevették. Az egyesület megbízta Zala Györgyöt az emlékmű elkészítésére (1889). A talpazati bronz babérkoszorú elkészítésére a Hölgybizottság kérte fel a művészt. Talpazata mészkő, 530 cm magas, a szoboralakok bronzból készültek, és 420 cm nagyok. A Budavár bevételekor megsebesült honvédtiszt, jobbjában kard, balkezében magasan felemelt nemzeti lobogó látható. Fölötte Géniusz az érdem koszorúját készül homlokára fűzni.

Felirat a talpazaton elől: '1849. május 21. Szabad Hazáért'
A felirat felett a posztamens törzsét bronz babérágat átfogó szalagon: 'A névtelen hősöknek', a zászlószalagon: 'Szabadság vagy halál'. A bronzkoszorú szalagján:'Harcunk az igazak harca volt, Győzelmünk a Nemzet diadala'. A talpazat négy sarkán egy-egy vasgolyó /ágyúgolyó/. A szobrot a brüsszeli 'Compagnie les bronces' ércöntő műhelyben öntötték ágyúércből. A munka gyors elvégzése érdekében Duckerst budapesti belga nagykövet is közbenjárt, ezért Zala György a gipszmintát a belga állami múzeumnak ajándékozta.