Jó hír a már ismert rosszban: a Budapest Galéria honlapján talált információ szerint a korábban állított szobor 2007 májusában eltűnt, most azonban pótolták. A feladatra új megbízást adtak ki.

'Ezen a helyen 1979-ben került elhelyezésre Borsos Miklós Benedek Elek-szobra, amelynek sorsa 2007 májusa óta ismeretlen. Tekintettel arra, hogy az alkotó életműve lezárult, és hagyatékában a portré gipsz terve nem található, a Fővárosi Önkormányzat új megbízással gondoskodott az eltulajdonított szobor pótlásáról.' Lementve a Budapest Galéria egykori archívumából https://www.kozterkep.hu/user/665/file-bfbf2ed988c1d8126c1b8fa5e0743788.pdf

Benedek Elek (1859 – 1929), a 'nagy mesemondó', talán egyik legismertebb írónk, akinek írásait ha nem is az anyatejjel, de legtöbben korai éveikben megismerik. Újságíróként, szerkesztőként is tevékenykedett, de legfőbb területe itt is az ifjúsági irodalom és nevelés maradt.
Történelmi és egyéni sorsa utolsó éveiben szülőfalujába vezérelte, ahol folytatta irodalmi tevékenységét.
Forrás, ill. bővebben ld. a Wikipédia szócikkét: http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek - vagy még pontosabban: http://www.benedekelek.ro/be_eletut.php

Nekem meglepetés: szabad asszociációval valamikor címet adtam egy alkotásnak, 'Az égig érő fa' http://www.kozterkep.hu/~/16327/_kompozicio_budapest_blaski_janos_1989.html?l&nr=1 - most látom, lehet, Benedek Elektől 'kölcsönöztem'. Ilyen mélyen épül be az ő meséje, egy valamikori olvasmány!
'Volt, ahol volt, nem tudom, merre volt, de valahol mégis volt, volt egyszer egy öreg király, s annak egy igen-igen szép leánya. ...' - klasszikus kezdet! Folytatás: http://www.benedekelek.ro/mesetar_lap06.php