Azt nem állítom, hogy ránéztem és rögtön kész bemutatással álltam elő. A cím alapján az alkotást kerestem, be tudtam azonosítani és aztán tovább kerestem.
Alapvetően mérnöki végzettségem révén a műszaki rajz területére tévedtem – ebből is a Hengerek áthatásai címen található meghatározásra – a Sulinet oldalán.
'Két vagy több egymásba hatoló forgástest közös pontjai áthatási vonalakat alkotnak. A forgásfelületek áthatási vonala általában térgörbe....' sdt.sulinet.hu
Eddig még csak-csak. De úgy gondoltam, a téma nem 'egyszerűen' geometriai vagy műszaki.

Várkonyi György 'Forma és szerep' című írása (megjelent 2007-ben, a Mozgó Világ internetes változatának oldalán) www.epa.hu idevágó részlet:
'Rigó István műve leginkább azonban attól lesz szobor, hogy térben elhelyezkedő tömegek egyensúlyi viszonyaival írható le. Ugyanúgy, ahogy az évezredeken át a szobrászat fő témáját jelentő kontraposzt. A tárgyba minden távolságtartás dacára beépül annak a tudása, hogy a közönséges biciklikormány ihletett már szobrot is (Picasso) és bútorszerkesztési trouvaille-t is (Breuer Marcel). Rigó István szobrai azonban olyanok, mint a felajzott íj. A forma feszültségét a tényleges fizikai feszültségben tartott anyag, a minden molekulában benne sűrűsödő potenciál hozza létre. Rögzített mozgási energia, amit a mű nem elbeszél (ahogy pl. Bernini parittyás Dávidja), hanem akkumulál. Végső soron nem is tömegek, inkább erők kényes egyensúlya. Talán ezért emlékeztetnek olykor ezek a tárgyak felfűtött turbinákkal, felvont vitorlákkal várakozó rejtélyes járművekre. A horgony lánca pedig: a tekintetünk maga.'
Érdekes a bevezetés, előzmény is, ajánlom elolvasásra.

Adalék – Kontraposzt: 'először a görög klasszikus szobrászatban alkalmazott elv: a test ellentétes mozdulataiból kialakított egyensúly, a szobrászat és festészet egyik kompozíciós elve.' ELTE Bölcsészettudományi Kar – Művészettörténeti fogalomtár muvtor.btk.ppke.hu