Kazinczy Ferenc halálának 100. évfordulójára határozta el a főváros az emlékmű felállítását. Az emlékmű kemény mészkőből készült, sima hasáb alakú talpazaton áll, mely 210 cm magas; homlokfalán Kazinczy medaillonba foglalt arcképe látható. A talapzaton női alak áll, előre lépő helyzetben, jobb kezében mécsest tartva. A szoboralak 230 cm magas. A talapzat lábához kis medencék kapcsolódnak.
Felirat elöl: 'KAZINCZY Ferenc/emlékének/1831-1931'. Hátul: Halála százéves évfordulójára emelte a Székesfőváros közönsége.'

'Az első szoborterv akt volt. Pásztor ugyanis minden figuráját aktban mintázta meg - még a Rákóczi-emlékműnél is ezt a módszert követte. A fokozatos felépítésnek ez a fölöttébb kicsinyes eljárása a szobron szerencsére nem mutatkozik: a végleges figura ugyanis plasztikailag gazdagodott a rámintázott vékony ruha redőkövetéseivel, hullámzást éreztető vonaljátékával. Egyaránt hat régiesnek és mainak, így az általa jelképezett eszme örök időszerűségre utal. Arra az életre, melynek szellemi világosságát a kezében tartott mécses szimbolizálja.
A szobor és a Hikisch Rezső által tervezett díszkúttalapzat jól illeszkedik a tér késő barokk- klasszicista együttesébe; '
Forrás: Heitler László: Pásztor János 14.p.