Az 1920-as években Kecskés István javaslatára parcellázták fel az ármentesített területet. Először Rokkant-telep volt a neve, mert főleg az I. világháborúban megsérült szegedi katonák és családjaik kaptak itt területet. Később Kecskés Istvánról nevezték el a városrészt. A szocializmus idején Ságvári-telep volt, majd a rendszerváltás után újra Kecskés-telep a neve.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskés_István-telep

Az út menti feszületek kultusza különösen az I. világháborút követően kezdett kialakulni Szeged telepein. A szakrális kis építmények, feszületek új funkciót is kaptak. A Kecskés-telepi kereszt szép példaként állít emléket az I. világháborúban harcolt, elesett és megsebesült katonáknak.
A talapzat két oldalán egy-egy dombormű látható, jobb oldalon: harcokban megsebesült katona, bal oldalon: katona férje sírhantja előtt gyászoló asszony, mellette kislányuk alakja rajzolódik ki.

Hátoldalon szöveges tábla:
Vándor! Mondd meg a zordon Kárpátoknak
Erdély, Dél és Nyugat minden kis hantjának
Kiáltsd belé az Adriának dörgő viharába:
Hazánk törvénye szent előttünk,
Ott álltunk az első hívó parancsára!