Figyeltem a turulok sorsát, de mégis elmaradtam – főleg a krónikával. Egyrészt, mert a dolgok nehezen haladtak előre. Az években mérhető várakozás során ígéretek, becslések jelentek meg, így pl. 2017. tavaszára prognosztizálták a madarak felújítását. Időközben viszont az is kiderült, hogy a viharban "talpon maradt" turul is felújításra szorul és de a ránézésre hibátlannak tűnő oszlopok, rögzítések is felülvizsgálatra szorultak.
A cikkek a Budapest Közút Zrt.-t jelölik, mint az események irányítóját, de velük nem sikerült a kapcsolatot felvenni.
2018. áprilisában arra jártam és meglepetésre a madarak a helyükön voltak. Megjegyzem, a felújítás szigorúan a hibák elhárítására szorítkozhatott, mert a madárpár nem mutatta a frissen restaurált szobrok képét. Mégis öröm, hogy megvannak.
Pontos információ hiányában a Budapest Galéria munkatársánál érdeklődtem, akinek sikerült az illetékeseknél érdeklődni. Így megtudtam, hogy már 2017. decemberében visszakerültek a szobrok helyükre. Ezzel együtt még megeshet, hogy szükség lesz további munkálatokra.

Érdekes az alkotások szempontjából a "nem hivatalos", de műértő forrásból származó információ. Eszerint a szoborpár a Gellérthegy dunai oldalán végigvonuló architektúra kompozíciójához tartozik, ugyanakkor nem tekinthetők a Gellért-szobor részeinek, amit kutatások igazoltak, ennek következményeként nem azonos felügyelet alá tartoznak.

---