Az alkotást 2001-ben állíttatta Tolcsva-Erdőhorváti Hegyközség.

Az alkotás egyértelműen magán hordozza az alkotó munkásságának jellegzetességeit: a nyúlánk alak, a hosszú karok, nagy kezek mindig visszaköszönnek a fafaragó művein. A szobor jobb kezében egy kisebb szőlőfürt látható, bal kezével egy szőlővel dúsan befutott szőlőkaróra támaszkodik.

Az alkotás talapzatán kis táblán felirat:
Tolcsva-Erdőhorváti Hegyközség
Állítva
2001

Bacchus a római mitológia szerint a bor és a vidámság istene. A rómaiak sok isten tiszteletét vették át a görögöktől. Bacchus görög 'párja', megfelelője Dionüszosz, aki a szőlőtermesztés, a bor, és a mámor istene.

Dionüszosz Zeusz és halandó szerelme, a Hold istennőjének Szemelének gyermeke. Héra féltékenysége miatt megölte a gyermek anyját, azért Zeusz a combjába varrva hordta ki a gyermeket.

Dionüszosz volt az, aki elhozta az első szőlővenyigét az embereknek. Dionüszosz már fiatal korában megízlelte a bort, s ekkor kezdte el terjeszteni kultuszát, amely így Egyiptom és India után görög földön is elterjedt.