2017 februári hír szerint az emlékművet életveszélyesnek nyilvánították. A városvezetés úgy döntött, elbontják . A közgyűlés politikai frakcióival egyeztetve az a terv született, hogy helyreállítás után visszakerül helyére. A tervezett cím: Szabadság-emlékmű, úgy, hogy a forma, felépítés megmarad, míg kiegészül a magyar történelem jeles dátumaival. "Megmarad az elején Mikus Sándor domborműve, a virágzó ágat tartó nő. Ez alatt lesz olvasható Kossuth Lajos gondolata: „A szabadság oly kimeríthetetlen kincs, mely azáltal, hogy véle többen osztoznak, sem fogy, sem gyengül, sőt nő, sőt erősödik”. A hátoldalán pedig ez: „Mindazok emlékére, akik életüket, vérüket áldozták a magyar nemzet függetlenségéért, szabadságáért és felvirágoztatásáért.” Ezenkívül ott lesz a magyarok szabadságért vívott küzdelmének öt jeles dátuma – 1703-11, 1848-49, 1945, 1956, 1989 – és az akkori címerek is szerepelnek majd." ^[1]
2017 júniusában a ZAOL sajtótájékoztatóról számol be: múzeumba kerül az emlékmű domborműve. Bejelentették, az dombormű "hátoldalába vésve Petőfi Sándor Élet vagy halál című versének első sorai olvashatók". Kutatás után kiderült, hogy ez a Horvay által 1927-ben készített budapesti – Kossuth tér – Kossuth-emlékmű egy táblájáról származik, amit Mikus "újrahasznosított". A polgármester szavai szerint: " a kőtáblát és ezt a 20. századra oly jellemző érdekes történetet a Göcseji Múzeum várostörténeti kiállításának részeként vagy a leendő Mindszenty-múzeum kommunista diktatúrákat bemutató kiállításának elemeként helyezik el." ^[2]
A magyar szabadság emlékművének gondolatáról nem tettek le, de az Mikus Sándor domborműve nélkül valósul meg. Ennek tervezésére utaló 2018-as hozzászólást találtam, 2020 márciusában közgyűlési határozatban kérik fel a polgármestert, hogy a tervezett helyen történő elhelyezésről, ill. az avatásról június 20-ig gondoskodjon. ^[3]

---