'...A Kecskemét–tiszaugi vonal (30 km) kiépítése 650 000 forintba került, ebből Kecskemét 100 000 forintot vállalt, az ingyen rendelkezésre bocsátott terület értéke 50 000 frt-ot tett ki. Fontos volt az ugi helyiérdekű vasút kiépítése, mert Kecskemétet a Tisza melletti községekkel saját pusztáin (Borbás, Szentkirály, Felsőalpár) keresztül kapcsolta össze. Ez a vonal egyúttal a Tiszán való szállítás előnyeit is jelentette (az építkezésekhez szükséges kő, fa olcsóbban volt ezúton beszerezhető). Ugyanakkor, mivel a vasút a város pusztáit szelte át, az itt levő birtokok ára is emelkedett. Ezért szavazta meg később Kecskemét a keletkezett többletkiadást is. A vonal kiépítésének költsége 1894-re 810 000 frt-ra emelkedett. Kecskemét még 60 000 frt-tal járult hozzá a vonal kiépítéséhez, amit végül 1896. okt. 3-án adtak át a forgalomnak...'
(Péterné Fehér Mária Kecskemét megyeszékhellyé válásra tett kísérletei a 19. század végén és a 20. század elején című tanulmányából.)
Az emléktáblán látható mozdony a mellékvonalakon legelterjedtebb, 375-ös sorozatú gőzmozdony.
A Kecskemét–Tiszaug szakaszon 2012-ben már csak három vonatpár közlekedik.