Deák Ferenc (1803–1876) alakja különleges helyet foglal el a Zala megyeiek emlékezetében. Számon tartják, mint országunk egyik kiemelkedő politikusát, jelentős történelmi személyiségét, de ezen a 'köteles' tiszteleten túl számos helység őrzi féltőn emlékét.
Ennek a szoros kapcsolatnak, kitüntető figyelemnek, melyet szülőföldje tanúsít a 'haza bölcsének' alakja iránt, csak a legkiemelkedőbbeknek adatik meg, de talán nekik sem ilyen széles körben, mint Deák Ferenc esetében látjuk.

A jelenség okait minden bizonnyal Deák életének és politikusi pályafutásának jellegzetességeiben kell keresni. Mindinkább kirajzolódik az egyedülálló politikusi pályafutás, amely a reformkor fordulópontját jelentő 1832–36-os országgyűlésen vette kezdetét és egészen 1873-ig, a kiegyezést követő parlamentáris rendszer megszilárdulásáig nyúlik. Ezalatt Deák mindvégig az országos politika élvonalában működött.
Élete nagyobbik részében ezt Zala megyei lakosként, a vármegyét is képviselő politikusként tette.
A kortársak közül Széchenyi István utalást is tett erre, mikor azt mondta:
'Deák a zalaegerszegi vármegyeház ablakábul szemléli a világot.'

A Zrínyi Miklós Gimnázium 1997 tavaszán ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, és állították fel az iskola névadó költő és hadvezér, Zrínyi Miklós mellszobrával szemben Zala György szobrászművész Deák Ferencet – a gimnázium egykori névadóját – ábrázoló szobrát. (A szobor másolata a Kehidakustányban, a Deák-kúria udvarán elhelyezett szobornak.)