A zólyomi vár:
A Garam és a Szalatna folyó találkozásánál a XIV. század második felében építették ezt a szabályos négyszög alakú várkastélyt, Nagy Lajos király utasítására. Falai között fontos diplomáciai események zajlottak, 1382-ben országgyűlés színhelye volt, 1424-től Cillei Borbála királyné tulajdonába került, férjének, Luxemburgi Zsigmondnak az ajándékaként. Habsburg Albert felesége, Erzsébet volt a következő várúrnő, aki férje halála után Jan Giskra cseh huszita vezért bízta meg a vár védelmével. Hunyadi János 1449-ben sikertelen kísérletet tett a vár elfoglalására. 1462-ben Hunyadi Mátyás kiegyezett a huszita zsoldosvezérrel, aki átadta a várat. Ezután az özvegy Beatrix királyné, majd a Thurzó család birtokolta Zólyomot, a mohácsi csata idején pedig a Balassa család tulajdonába került. Itt született meg 1554. október 20-án a magyar szerelmi költészet megteremtője, Balassi Bálint. A török csapatok nem jutottak el Zólyomig, és habár a vár gyakran cserélt gazdát, nagyobb ostrom nem rongálta falait, mert a védők ellenállás nélkül átadták a támadóknak. Így került 1605-ben Bocskai István, 1619-ben Bethlen Gábor, 1644-ben Rákóczi György, 1678-ban Thököly Imre birtokába egyetlen puskalövés nélkül. 1620-ban egy évig itt őrizték a Szent Koronát. A legnagyobb csetepaté 1703. november 15-én zajlott, de akkor is a várfalon kívül a zólyomi síkságon, ahol Bercsényi Miklós vezetésével a kurucok legyőzték a labancokat. A csata Ocskay László, és az akkor még labanc színekben harcoló Vak Bottyán János közti pisztolypárbajjal kezdődött, amelyben mindkét vitéz súlyosan megsebesült. Ezt követően a vár 1708 októberéig kuruc kézen maradt, majd a szabadságharc bukása után a Habsburg-hű Eszterházy család birtokába került, és így megmenekült a lerombolástól.

Balassi Bálint:
A kalandos történetű vár falai között született ifjúra kalandos élet várt. Középiskoláit még elvégezhette Nürnbergben, az egyetemet azonban abba kellett hagynia, mert apját börtönbe vetették, és miután szerencsésen megszökött, családjával Lengyelországba menekült, ahol áttértek a helvét református hitre. 1572-ben Krakkóban nyomtatták ki első művét, majd apja kegyelmet kapott és visszatérhettek az ősi birtokukra. 1575-ben azonban török kézre kerültek Nógrád megyei váraik és birtokaik, Balassi pedig Báthory fogságába került, aki magával vitte Krakkóba, amikor lengyel királlyá választották. Ekkor már nyolc nyelven tudott a magyaron kívül: latinul, szlovákul, horvátul, lengyelül, románul, törökül, németül és olaszul. Visszatérve hazájába, Lipótújváron telepedett le, több hajadonnak udvarolt, akiknek hódoló verseket írt, megpróbált gazdag lányt feleségül venni, hogy anyagi helyzetét rendbe hozza, mivel vagyonát gonosz unokabátyja, Balassi András a maga javára hasznosította. Ekkor azonban beleszeretett Losonczy Annába, Ungnád Kristóf egri várkapitány feleségébe. Mire sikerült elintéznie, hogy egri szolgálatra helyezzék, addigra Losonczy Anna Horvátországba költözött. A csalódott végvári vitéz a négy évi szolgálat alatt féktelen, kicsapongó életet folytat. 1582-ben visszatér Zólyomba, ahol ellenségesen fogadják, és megvádolják azzal, hogy egy fiatal özvegyasszonnyal szemben erőszakot követett el. 1584 karácsonyán vitézeivel Sárospatakra vonul, ahol feleségül veszi unokatestvérét, Dobó István lányát, a fiatalon özvegyen maradt Dobó Krisztinát, és a Dobó-fivérek távollétében, hozományul birtokba veszi a várat. Perek sorozata következik. A vár elfoglalásáért beperelik felségsértésért. A házasság miatt beperelik vérfertőzés miatt. Unokabátyjával Végles várának birtoklásáért pereskedik. Felesége hűtlen lett hozzá, ezért válópert indít ellene. Egy rossz pillanatában potom pénzért minden vagyonát eladja unokabátyjának. Végül még a hitéből is kitér, vagyis visszatér a katolikus hitre. Ekkor azonban váratlanul jóra fordulnak a dolgok. Házasságát érvénytelenítik, a pereket visszavonják, és sikerül visszafoglalnia Lipótújvárat. 1588-ban Balassi elhatározta, hogy feleségül veszi az időközben megözvegyült Losonczy Annát. Szerencsétlenségére azonban kinevezték Érsekújvárra lovaskapitánynak, ahol szerelmi viszonyba kerül a várkapitány Lucia nevű feleségével. Balassit elkergetik, unokabátyja Lipótújvárat visszaperli, Losonczy Anna pedig feleségül megy Forgách Zsigmondhoz. Balassi 1589 szeptemberében „egy rossz paripán és egy rossz bőr dolmánban” Lengyelországba távozik. Wesselényi Ferencnél vendégeskedett; a legendával szemben semmi bizonyíték nincs rá, hogy a főúr feleségével, Szárkándi Annával szerelmi viszonya lett volna, és nem tudjuk, ki lehetett a „Caelia-versek” ihletője.
1591-ben visszatér Magyarországra, majd 1592-től részt vesz a török elleni hosszú háborúban, Esztergomnál 1594. május 30-án bekövetkezett haláláig.
Így élt és halt egy féktelen kalandor, aki néha állhatatosan vallásos, máskor erőszakosan önző rablólovag, kiváló műveltségű lángelme, szerelmeket gyűjtő, ügyes táncos, bátor vitéz és a kor világszínvonalú költője volt.

A mai valóság:
Zólyom várában kevés látogatóval találkoztunk, a hatalmas kiállítótermek üresen konganak, pedig az egy eurós belépő igazán jelképes összeg, megéri a gazdag és színvonalas kiállítást körbejárni. A pénztárnál barátságos tekintettel magyarul köszöntöttek, és magyar nyelven nyomtatott tájékoztatók kaptunk a kezünkbe. A várkapunál is találtunk magyar nyelvű leírást. Bárcsak máshol is követnék a jó példát.

Forráslinkek:
Balassi Bálint élete:
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/balassi/bbelet.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Balassi_B%C3%A1lint
Zólyom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B3lyom
http://www.magyar-varak.hu/magyar/varak_tortenet.php?azonosito=5431&betuazonosito=Z
http://www.gothic.hu/gothic.html?http://www.gothic.hu/varak_zolyom.html