Amikor ennek az alkotásnak elérhetőségét sikerült pontosítani, kicsit elkedvetlenedtem. 'Zala megyei Tanács üdülője'! Hol találok meg már egy tanácsi üdülőt?
Mást is kerestem Balatonlellén, utam a könyvtárba vitt. Ott – egyebek mellett – megkérdeztem, nem tudják-e, hol volt egykor ez az üdülő. Meglepetésemre egy fiatalember nagy örömmel felkiáltott, az a Bács–Zala, összevonták, most így hívják! Együtt örültünk. Elmagyarázta, hogy jutok oda (pontos cím szóba nem kerülhetett).

Valahogy nem sikerült túl jól az értelmezés, de megtaláltam. Nehezítő körülményként az volt kiírva, hogy Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Üdülője (akkor még!). Úgy gondoltam, több üdülő egy önkormányzatnak azért nem reális.
A kaput tárva-nyitva találtam, bementem. Egyenesen vezet az út az épület felé. Meg is láttam rögtön, ahogy előrementem, jobb kéz felől. Megpróbáltam bemenni az épületbe, hogy hozzájárulást kérjek a fényképezéshez, de az az ajtó zárva volt. Embert a környéken nem nem láttam. Úgy értelmeztem, a nyitott kapu felér az engedéllyel.

A szobrot körbejárni nemigen lehet. Ennyi, nagyra nőtt zöld növényt szobor körül még nem láttam. De látszik, hogy ápolt, rendezett. Éppen csak nem enged az alkotásra csak előnézetet. Egy kicsit azért furakodtam.
A horgász fiatal és láthatóan boldog. Kapás volt, szép, nagy harcsa lóg a kezében, lépked a zsákmánnyal. Amolyan halásznadrág és egy fejvédő az öltözéke. A horgászbot teljes hosszában természetesen nem fért a képre. Azért, ha figyelünk, összejön. Emlék egy elég régi időből.
-----
Hírt kaptam Istvántól, köszönöm!
A szobrot nehezebb megtalálni, mint 2012-ben, de meg van! Csak a tuják burjánoztak tovább. Remélem, fotó is lesz...