Az 1896-ban Hauszmann Alajos tervei alapján készült épület eredetileg
a Királyi Kúriáé volt. 1949-től a munkásmozgalmi intézet kapott itt helyet. 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria használhatta az épületet, majd amikor a Galéria a Várba költözött, a Néprajzi Múzeum vehette át a helyét. Jelenleg a Politikatörténeti Intézet is az épületben működik!

Az egykori Kúriapalota (jelenleg: Magyar Néprajzi Múzeum) főhomlokzatának művészeti programja hiányos lett volna, ha a főpárkány feletti attika posztamensei üresen maradnak.
Ezért ide, oldalanként 6-6, összesen tehát 12 szobor kellett elhelyezni!
A feladat megoldása nehéz volt, mivel ezeket a szobrokat
(AZ EGYÖNTETŰSÉG ELVÁRÁSÁNAK VEZÉRELVE MIATT)
csak egy, legfeljebb két szobrásznak lehetett volna mintázni, de a
szobrászok nagy része már le volt foglalva a millenniumi munkákkal és nem vállalkozhattak ennyi szobor elkészítésére a rendelkezésre álló időben! Ráadásul, a pénz is kevés volt (300forint/darab) ezért a faragványok elkészítését nem lehetett úgy díjazni, mint az építmény főhomlokzatán elhelyezett (EGYEDI MŰVÉSZI KONCEPCIÓVAL BÍRÓ - 12000 forint/db.) szobrokat.

Az épület főpárkánya feletti attika posztamensein álló 6–6 szoboralakot, amelyek a 'törvény oltalma alatt álló emberi munkát' jelképezik, Stróbl Alajos szobrásziskolájának növendékei készítettek el a mester felügyelete alatt.
Ezek északról délre, sorrendben; a 'Tengerészet' (Apáti Abt Sándor), az 'Ipar' (Apáti Abt Sándor), a 'Zene' (Margó Ede), a 'Kereskedés' (Füredi Richárd), az 'Irodalom' (Damkó József), a 'Földművelés' (Margó Ede), a 'Vitézség' (Tóth András), a 'Festészet' (Füredi Richárd), a 'Szobrászat' (Damkó József), a 'Színművészet' (Tóth András), a 'Tudomány' (Strohhoffer Béla) és az 'Építészet' (Strohhoffer Béla).
...A muemlekem.hu sorrendisége egyébként téves, mert: a (déli) hatos csoport második szoboralakja, nem a Füredi Richárd alkotta FESTÉSZET, hanem a Damkó József alkotta SZÍN-MŰVÉSZET!!... (Lásd: a vonatkozó épületfotót.)
A főpárkány magassága 21 méter. Az alkalmazott szobrok méretei
megközelítik az életnagyság kétszeresét.
1951-1953 között a Múzeumok Központi Igazgatósága alakíttatta át az épületet. Ekkor távolították el a rizalit-közi 12 homlokzati allegorikus szobrot.
1968 előtt valamennyi szobrot átfaragták kemény haraszti mészkőbe.
Forrás: http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=511

A szobrászművész, Tóth András a vitézség allegóriáját
a távoli ellenséget (fegyverrel a kézben) szemlélő férfialak formájában ábrázolja.