"Xantus János a XIX. századi utazók egyik jelentős alakja, etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője Csokonyán (ma: Csokonyavisonta), egy Somogy megyei kis községben" született 1825-ben. "Iskoláit szülőfalujában kezdte meg. Középiskolai tanulmányait Győrben, majd Pécsett végezte. A családi hagyományoknak megfelelően Pécsett jogot tanult, majd Kaposvárra került aljegyzőnek. Közben 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett."
"A szabadságharc kitörésekor Xantus János honvédnek állt... 1849 februárjában az osztrákok hadnagyként Érsekújvárnál elfogták, hadifogolytáborba került. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan többszöri próbálkozás után sikerült megszöknie. Sok viszontagság után"..." az Egyesült Államokba menekült, ahonnan csak 1861-ben tért haza. "
"Az Amerikából hazaküldött beszámolók és múzeumi anyagok alapján Xantus János munkásságát egyre nagyobb elismerés övezte. Publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkájának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859. decemberében levelező tagjai sorába választotta...
1866. augusztus 9-én Xantus ünnepélyes keretek között megnyitotta Magyarország első állatkertjét..."
1872-ben a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őrévé (1893-ban igazgatójává) "nevezték ki és még 20 éven át tevékenyen munkálkodott a tudományos intézetekben, amelyeknek tagja volt. Elnöke volt a Néprajzi Társaságnak, alelnöke a Földrajzi Társaságnak, és számos más hazai és külföldi tudományos testületnek. Az állatkert mindvégig kedvence maradt, a Földrajzi Társaságban és az Akadémián pedig gyakran tartott fölolvasást.

1894 tavaszán súlyos tüdőgyulladáson esett át. Családtagjai az Adriai-tenger partjára vitték üdülni, ahonnan elborult elmével tért haza, és az év december 13-án meghalt. Tisztelőinek sokasága kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőben."

A klasszikus mellszoborról egy középkorú, tudatos és joviális 'gyakorlati' tudós tekint a szemlélőre, a kb. 1,7 m magas gránitlapokból készült posztamensről. A terecske igen rendezett, csak a hátteret képező két világháború közötti időkben épült polgárházak lepusztult állapota nem szívderítő.
http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/xantus/itthon.html