Az egykori Székelyföldi Iparmúzeum épülete ma a Természettudományi Múzeumnak ad otthont. Az 1875-ös tűzvészt követően egy építkezési hullám részeként Kiss István kapott megbízást az épület terveinek elkészítésére és kivitelezésére. Az épület eklektikus stílusjegyekkel épült, historizáló jellegű.
Ez az épület biztosít jellegzetes környezetet a timpanonban elhelyezett antikizáló szoborcsoportnak. A kompozíció megítélése nem egyértelmű, az allegorikus jelentésű szoborkompozíció értelmezése nem kézenfekvő. A megoldást az építész korabeli feljegyzései adják: Kiss István: Székelyföldi iparmúzeum. Budapest, 1893. Különnyomat.
Középen Attila alakját látjuk, így az ábrázolás egyben a népvándorlást, ill. a '...székelyek megtelepedését és a honfoglalást követő államalapítást...' mutatja be. Magyarország és Erdély unióját szemléltetik a hun vezért közrefogó, pálmaágat, ill. jogart tartó nőalakok. A kompozíció mindkét szélén egy ifjú fekszik, kezében szerszámot tartva. Mindez – a leírás szerint – utalás az egységes állam célkitűzésére, az ipar fejlesztésének szükségességére.
A szoborcsoport anyaga: cinköntvény.

2020. november 4.
Ma érkezett a hír Sántha Imre Géza jóvoltából, uniós támogatással felújították a múzeum épületét és restaurálták a szobrokat is. A timpanon szobrait ma délelőtt darus kocsival emelték a helyükre, a két hölgy szobrát valamivel később. A teljes felújítás tervezett költsége 11,3 millió lej volt, amiből 9,2 millió a támogatás, így a fentieken túl kisebb fejlesztésekre is lehetőség nyílt.
"Délelőtt darus kocsival emelték le a szállítójárműről, majd egyenként a homlokzati timpanon alá helyezték a szobrokat, amelyeket az uniós támogatással elvégzett felújítási munkálatok részeként restauráltak. Traian Postelnicu bukaresti szobrászművész, szoborrestaurátor végezte el a munkát ... elmondta, fél évet dolgozott a helyreállításon. A szoborcsoport az évtizedek során több mint 60%-ban tönkrement. Több helyen a rézlemez kilyukadt, a központi alak – a király – ölében levő kard vége nem volt meg, az egyik női alak karja is hiányzott. A legnagyobb kárt a galambok okozták. A szobrok belsejéből több veder galambürüléket, madárcsontvázat szedtek ki... károsította a szobrokat. Az ember is kárt tett bennük. A második világháborúban ugyanis golyószóró-sorozat érte a szoborcsoportot, levételkor a munkások megtalálták a golyókat, amelyek több helyen átszakították a rézborítást. A szobrászművész lapunknak elmondta, a hiányzó részeket pótolta, a szobrok hátát lemezekkel lezárta, hogy ne költözzenek bele a galambok, és bevonta korrózióálló oldattal és egy festékréteggel, ami több mint 50 évig megőrzi a felújított alakokat. A helyükre kerültek a bejárati ajtót két oldalról őrző női alakok is... A homlokzati szobrok díszvilágítást kapnak..."

---