A XVIII-XIX.sz tól ebben már volt versenyló tenyésztés mert a terület a Sándor grófokhoz illetve a Metternich hercegi családokhoz tartozott.

A herceghalmi kísérleti gazdaság 1950-s években a lótenyésztésben betöltött jelentős szerepének állít emléket a szobor. A szobrot az 1972-s OMÉK-ról hozták ide a gazdaságba. (egy másik szoborral együtt)
Ebben a gazdaságban felvásárolták az ország legjobb anyakancáit, melyeket ügető ménekkel fedeztettek. Az ügető félvér lovak betanítás után az ügetőre kerültek versenylovak lettek. A Gazdaságban is rendszeresen tartottak lovasbemutatókat 1953-1954-n épült lóversenypályán. Akkoriban kiváló szakemberek dolgoztak a lótenyésztésben.
A két lovat 'udvarlás' közben ábrázolta az alkotó a lovak alumíniumból készültek és tagolt több lépcsős talapzaton helyezték el őket.
A posztamens sérült több darab le van törve róla és a csődör jobb első lába a pata felett körbe van repedve.

Gróf Sándor Móric, az ördöglovas kiváló érzékű lovas és hajtó. Gróf Széchenyi Istvánt támogatta a lóversenyzés ügyének meghonosításában. A lehetetlen határát súroló lovas bravúrjairól lett híres. Lépcsőn lovagolt le és fel. Lépcsőn hajtotta le négyesét a budai Várból. Átkelt lóval és négyesével az életveszélyesen zajló Dunán. Erkélyről ugratott le.
http://viharle.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1118433