Bajna község I. világháborús emlékművét a talapzatán levő tábla szerint 1936-ban állították fel. A hősök emlékének megőrzése miatt az alkotás felállításához 1928-ban bizottságot hoztak létre. Az emlékmű avatása 1939. július 16-án volt, Jeszenszky Kálmán esztergomi prelátus miséje utcán József királyi herceg mondotta el beszédét, majd felavatta az emlékművet. Az avatáson Radocsay László megyei főispán, valamint Frey Vilmos dr. alispán is jelen volt.

Az emlékmű állapota megfelelő, környezete rendezett, nagyon szépen kialakított. Az alkotás körüli teret jelenlegi formájára 2010-ben alakították ki.

A talapzaton lévő táblák 1991-ben kerültek elhelyezésre. Az emlékművet körülvevő kovácsoltvas kerítés 2008-ban készült, adományként.

A talapzat felirata elől:
Az első és második világháborúban elesett hős fiaink emlékére
1914–1918
1939–1945
A szobrot emeltette Bajna község képviselő-testülete és a Hangya Szövetkezet 1936-ban.
A táblákat készíttette Bajna község képviselő-testülete 1991-ben.

A talapzaton szemből nézve bal oldalon elhelyezett tábla az I. világháborúban, a hátsó és a jobb oldali tábla pedig a II. világháborúban elesettek nevét sorolja fel.

Az alkotás jelzése a szobor bronz talapzat részén szemből nézve a jobb oldalon: Önt. Szili István utóda Bp.

Forrás: MTI archív, 1939. július 22., http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Bajna/pages/009_haborutol_haboruig.htm , http://www.honvedelem.hu/cikk/24053/bajnarol-indult-az-idei-emlektura

------------
Kiegészítés az 'Önt. Szili István utóda Bp.' jelzéshez:

Szili István bronzöntő 1936-ban hunyt el, miközben a berlini olimpián nézőként vett részt. A kőbányai bronzöntő műhely örököse, Szili István felesége sághi Horváth Istvánt kérte fel az üzem vezetésére, aki mestervizsgája letételéig (1940) a bronz szobrok talapzatán „Szili István utóda” megnevezést használta. Több neves szobrászművésszel dolgozott együtt, például ő öntötte bronzba Sidló Ferenc székesfehérvári Szent István szobrát, ifj. Vastagh György Hadik Andrást ábrázoló, a Budai várban található lovas szobrát. Sághi Horváth István 1942-ig vezette a kőbányai üzemet, majd a világháború idején önkéntes katonai szolgálatot vállalt, és 1945-ben eltűnt (1949-ben holttá nyilvánították).

Forrás: Sághi Horváth István bronzöntő és cizellőr mester leányának válaszlevele.