A fél Europát behálózó, számos irányból induló Szent Jakab-utat http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Jakab-%C3%BAt járó zarándokok bárhonnan induljanak is el, ugyanott érnek célba: a galiciai tartomány fővárosában, a compostelai székesegyháznál.
A magányosan vagy csoportokban folyamatosan érkező vándorok a földre ülve vagy heverve előbb csak tekintetükkel lépegetnek fel a XVII. századbeli lépcsőn, fürkészik a két hatalmas barokk harangtorony között álló gazdagon díszítet főhomlokzatot, az Obradoirot, Fernando de Casas y Novoa építész remekét, míg szemük meg nem áll a vándorruhába öltözött, kezében vándorbotot tartó Szent Jakab impozáns alakján. Hogy aztán a portálba lépve Mateo mester remekművének megérintésével köszönjék meg Szent Jakabnak, hogy útjukat védelmezte.

Santiago de Compostela Róma és Jeruzsálem mellett a nyugati kereszténység egyik leghíresebb zarándokhelye.
A legendás történet szerint itt találták meg a mártírhalált halt Jakab apostol http://hu.wikipedia.org/wiki/Id%C5%91sebb_Jakab_apostol holttestét.
Sírjánál az idők folyamán egyre nagyobb templom épült, melyet a fent említett helyi építész fejezett be 1749-ben.

Szent Jakab kultusza nyomán megindultak az első zarándoklatok.
A Liber Sancti Jacobi http://hu.wikipedia.org/wiki/Kallixtusz-k%C3%B3dex, a modern útikönyvek elődjének tartott, II. Kallixtus pápa bevezető levelének köszönhetően Kallixtusz-kódex néven is ismert egyik könyve jegyzéket is közöl a 74 különböző népcsoport zarándokairól.
Korabeli írások alapján a középkori Magyarországról is indultak zarándokok Santiagóba.

Barna Gábor a kultuszkapcsolatokat vizsgálja az Európa zarándokútjain c. tanulmányában http://www.tavlatok.hu/38elottiek/tavlatok12-13.htm
'Magyarországról viszonylag kevés zarándok jutott le Compostelába. A kultuszkapcsolatokat mutatja azonban, hogy szoros párhuzamok fedezhetők fel a Szent Jakab hispániai és Szent László magyarországi legendái között. A mórok ellen küzdő, népét segítő Szent Jakab magyar megfelelője a kunokkal küzdő, honfitársait még halála után is csodálatos módon segítő Szent László király. E vonatkozásban még ikonográfiái megjelenítésük is azonos: fehér lovon ülő hatalmas alakjuk segíti a csatában küzdőket. Szent László című balladájában ezt verselte meg Arany János. Szent Jakab legendaciklusát mutatja be Szentjakabfalva szárnyasoltára (1480), amelyet ma az esztergomi Keresztény Múzeum őriz, s töredékesen Gelence freskója is -- itt Szent László király társaságában.
A compostelai búcsújárások fénykora a XII--XVI. században volt. Híres magyar zarándokai közül Krizsafánfy Györgyöt, pokoljáró Tar Lőrincet említhetjük a XIV. és a XV. századból, a későbbi időkből pedig több polgárt [...] Valószínű, hogy a Szent Jakab patronátusa alatt álló, azaz a róla elnevezett magyarországi templomok a Compostelába igyekvő zarándokok gyülekezőhelyei, úti állomásai voltak. Talán erre mutat a jáki kétszintes templom, amelynek felső szintje esetleg zarándokszállás lehetett. (Ják a Jakab rövid, becéző formája.) A compostelai zarándoklatokkal alakult ki a zarándoktemplom típusa, amely lehetővé teszi a szentély és az ereklye (sírbolt) körüljárását. Így építették meg hazánkban is Szent László nagyváradi, Remete Szent Antal budaszentlőrinci vagy Kapisztrán Szent János újlaki szanktuáriumát [...] A compostelai magyar búcsújárások a reformáció korában, a török hódoltság vészterhes esztendeiben szűntek meg végképp.'

A zarándoklat kulturtöténeti hátteréről ld. Benda Judit: Szent Jakab kagylója a Budai Várban http://sirasok.blog.hu/2009/08/03/szent_jakab_kagyloja_a_budai_varban

Napjaink zarándokai közt az egyszerű turistákon kívül vallásos és önmagukat kereső emberek egyaránt akadnak.

---