Nagyméretű triptichont készített az alkotó a hegyaljai szőlőmunkákról, a nehéz fizikai munka dicséretének, kifejező ábrázolásának is nevezhetjük.

Kétoldalt a Hegyalja védőszentjeit látjuk, Simont és Judát, a megfelelő attribútumokat tartják a kezükben: fűrészt és szőlőfürtöt.

A középső, legnagyobb részben az egész évi szőlőmunkákat 3 sorban ábrázolta a művész.

A felső sorban: homlítás, karózás, kétágúzás, férfiak végzik, mert ezek nagyon nehéz fizikai munkák voltak.

A középső sorban: kötözés (a nők dolga volt), permetezés, szüret – az asszony szedi a szőlőt, mellette a férfi féloldalasan fekszik, elfáradt a puttonyozástól – humorosnak érezzük ezt a képet.

Az alsó sorban: a szőlőt préselik, s végül a pincejelenet azt mutatja, hogy a must a hordóba került, várják a must kiforrását.

Legfelül a timpanonban Baksus alakja szerepel. Az antikvitásból származó bor, vidámság istenének (Bacchus) hegyaljai 'változata', a bor, a derű itteni istene.
Mozgalmas, kifejező képeket készített a szobrász Hegyalja életének egy fontos területéről.