Amikor a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumba indultam, elsősorban a Luther-szobrot http://www.kozterkep.hu/~/16986/_luther_marton_budapest_barth_karoly_1994.html?l&nr=1 kerestem. Abban azonban biztos voltam, több alkotás is van a nagy múltú iskolában. Kísérőm mutatta is előzékenyen a gimnázium híres tanítványainak, 'A fasori csoda' ^[1] hármasának mellszobrait, akik innen indultak, és a munkásságuk során elért Nobel-díj nemcsak saját, hanem az iskola tevékenységét is fémjelzi.
A három ismert tudós mellszobra az emeleten, a díszterem bejáratánál kapott helyet.

Neumann János (1903–1957) magyar származású matematikus mellszobrának feldolgozására már azóta készülök. Lenyűgözően egyszerű tételeken alapul a számítógépek logikai tervezésének alapgondolata:
– a kettes számrendszer (igen/nem) alkalmazása,
– memória,
– programtárolás,
– utasítás rendszer.
Ezek együttesen a Neumann-elvek, amin alapul a mai mindennapos számítógép-használat annak természetességével, de anélkül, hogy bárkinek bele kéne gondolnia.

Munkásságának leírása elolvasható az ajánlott linkekre kattintva.
Kapcsolódó emlékem: az államvizsgán, ahol a bizottság elnöke, Gazda István (a fent 'hivatkozott' könyv egyik szerzője) ült velem szemben, kihúztam az egyes sorszámú, egyben legegyszerűbb tételt, amiről álmodni sem lehet: A Neumann-elvű (ld. fenn) számítógépek elméleti felépítése http://hu.wikipedia.org/wiki/Neumann-elv Már a fentiekből is következik, de az ábráról is leolvasható, milyen könnyen áttekinthető, de zseniális elvről van szó. Emlékezetes vizsga volt: leblokkoltam. Alig tudtam összeszedni a legalapvetőbb, idetartozó fogalmakat. Azért elindulni sikerült. Segítő kérdésként a számítógépek összekapcsolásának módjait kaptam... rögtönöztem. Jó érzéssel zártam a főiskolát.

Neumann Jánosról a Wikipédián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Neumann_J%C3%A1nos#A_sz.C3.A1m.C3.ADt.C3.B3g.C3.A9p_tervez.C3.A9se

^[1] Dobos Krisztina, Gazda István és Kovács László: A fasori csoda. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2002.