2011. szeptember 25-én, Mikes Kelemen halálának (1761. október 2.) 250. évfordulója alkalmából - kis ünnepség keretében - adták át a régi iskola (ma gondozási központ) épületének homlokzatán elhelyezett domborművet a falu közösségének. A portrédombormű Nagy Lajos Imre szobrászművész, Gulács község díszpolgárának, az iskola egykori tanulójának munkája.

"Mikes Kelemen 1690 (vélhetően) augusztusában született Zágonban. A Mikes család református köznemesi ágából származott. Apja Mikes Pál, akit 1690-ben elfognak a Havasalföldön, majd vélhetően a következő évben Fogaras várában kivégzik. Mikes gyermekéveit székely nemesi udvarházakban tölti. Anyja Árva Torma Éva, aki 1696-ban (vagy 97-ben) anyja feleségül megy kövesdi Boér Ferenchez. 1700-ban mostohaapja hatására katolikus hitre tér. 1707. április 26-án zabolai Mikes Mihály gróf ajánlására Rákóczi fejedelem maga mellé veszi belső inasnak. 1709-ben udvari bejáró. 1711. februárjában Rákóczival Lengyelországba megy, majd 1712. végén a fejedelem kíséretében Franciaországba utazik, 1713-ban Párizsba és Versailles-ba kíséri urát. 1715. augusztusától egy kolostorban él a királyi udvartól visszavonuló Rákóczival.
1717. január 1-jén az erdélyi gubernium elfogadta az országgyűlés végzését Rákóczi, Mikes és társaik fő- és jószágvesztéséről. Augusztus 16-án titokban Marseille-be távoznak, ahonnan szeptember 15-én Törökországba hajóznak, hogy az osztrák-török háborús ellentétet kihasználva hazatérjenek. Október 10-én kikötnek Gallipoliban. Ettől kezdve Mikes levél formában naplót vezet, 1717 októberétől 1758 decemberéig 207 levelet írt. 1720. április 24-én a porta Rodostóba (Tekirdag) telepíti a bujdosókat. Rákóczi halála (1735) után a végrendeletében főkamarásnak nevezett Mikes temettette el urát Galatában; közreműködött szívének és kéziratainak Grosbois-ba küldésében. A Rákóczi József Rodostóba érkezése (1736) utáni komédiahadakozás éveiben (1737-38) Mikes vigasztalása, hogy Erdély „köpönyegit” megláthatta; a fejedelem fiának kényszerű kíséretében bejárja a Rodostó-Konstantinápoly-Drinápoly Csernovoda-Vidin-Rusze-Bukarest-Focsani-Jászvásár-Rodostó útvonalat.
1740. június 21-től kezdődik Mikes második rodostói korszaka. 1741-ben hazatérési kérelmét Mária Terézia elutasítja. 1747-48-ban levelezést folytat Jávorka Ádámmal és Bercsényi Lászlóval. 1758. november 19-én Mikes lett a bujdosók básbugja (vezetője). 1759. január elején az isztambuli császári követ engedélyével levelezést kezdett erdélyi atyafiságával, egy kéziratát is hazaküldte.
1761. október 2-án pestisben halt meg. Sírja ismeretlen."

Fiktív, el nem küldött levelei mellett tizenkét francia könyvet ültetett át magyarra. „Mikes a késő barokk, rokokó széppróza utolérhetetlen tollú mestere, a régebbi magyar prózaírás klasszikus alakja. Rákóczi fejedelem oldalán nőtt fel a kuruc szabadságharc éveiben; később a Rákóczi-emigrációban élt és alkotott. Művészi kvalitásai fölébe emelik valamennyi hazai kortársának a korai felvilágosodás fél évszázadának magyar irodalmában, sajátos életútja pedig elkülöníti literátortársaitól. Emberi sorsa nemcsak előkészíti írói pályáját, hanem élete végéig meghatározza a magyar irodalom történetében szinte egyedülálló irodalmi-műfaji alkotásának jellegét, karakterét is. Életművében a magyar világi széppróza újjászületésének lehetünk tanúi.” (Hopp Lajos)

Forrás: enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikes.htm