Az Immaculata-szobor a település keleti szélén, a Gyanógeregye felé vezető út mellett egy öreg vadgesztenyefa alatt áll.
Mária az ikonográfiai elvárásoknak megfelelően egy földgömbön áll, lábával egy kígyóra tapos.
A szobrot Dorner István plébános állíttatta, aki 1884 és 1913 között Szentléránt plébánosa volt.
Dorner 1886-ban tett alapítványt a szobor javára.
„1886 okt. 28. Alulírott szentléránti plébános a szentléránti községgel közvetlenül határos plébániai szántóföldi birtokon felállítandó Immaculata kőszobor által híveimnek a bold. Szűzanya iránti tiszteletét növelni és gyarapítani kívánván, ezen kőszobornak illendő fenntartására a szükséges 50, azaz ötven forintnyi alapítványi tőkét ezennel leteszem oly észrevétellel, mindazonáltal, hogy annak évi kamatjai e szent célra alapítványi tőke gyarapítására fordítassanak. Melyről ezen alapítványlevelem egy eredeti és két másolati példánya készült.
l886. okt. 28.
Dorner István plébános”
/Forrás: Farkas Kálmán -- Farkas Kálmánné Trubinyi Márta -- Gaál Jenő: Keresztek a Sorok mentén, kézirat, 11. p. -- interneten elérhető változat: http://vasszecseny.plebania.hu/pdffiles/sorkifalud.pdf /
A szobor felállítására valószínűleg a következő évben, 1887-ben került sor.
A talapzaton ott szerepel a készítő, Raffensperger Ignác neve.

Raffensperger Ignác (1838--1895) soproni származású szombathelyi kőfaragó. Tevékenysége nagyrészt még feltáratlan. Legismertebb munkája a szombathelyi főtéren álló Szentháromság-szobor, amelyet özv. Hudetz Jánosnéval közös vállalkozásban, Lieb Ágoston szobrász, kőfaragó bevonásával készítettek el.

Szentléránt korábban önálló település volt, 1939-ben egyesítették Dömötörivel, Sorkikisfaluddal és Taródházával. Az új község 1943-ban vette föl a Sorkifalud nevet. Szentléránt a település többi részétől földrajzilag jelenleg is elkülönül, külön vasúti megállója van.

---