A belső klinikai tömb által közrefogott területen találkozik több klinika 'udvara', ahol ki-ki elhelyezte nagyjai szobrait, amelyek különböző korokban születtek. Eddigi ismeretem szerint a gyűjtemény legidősebb tagja ez a mellszobor, ami stílusán, megfogalmazásán is tükröződik.

Problémám a névhasználattal van, mivel a fellelhető írások egyaránt használja a Kétly, a Kéthly és a Kétli formát is. Így a két méter magasság körüli szobor posztamensén olvasható nevet tüntettem fel.

Prof. dr. csurgói báró Kétly Károly (1839–1927) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, 1897-től a MTA levelező tagja volt.

'Orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, oklevelet Pesten szerzett 1863-ban. 1864-től 4 éven át a sebészek számára felállított (később II. számú) belgyógyászati tanszék tanársegéde, fél évig Korányi professzor helyettese. 1868 őszén a Schordann-féle utazási ösztöndíjjal két évet töltött Bécsben, Berlinben és Heidelbergben, ahol főleg idegkórtannal és ún. villámgyógyászattal [elektrotetápia] foglalkozott. 1870-ben ebből nyert magántanári képesítést. Magyarországon ő volt az első, aki ezen a szakterületen működött. 1871-ben a Szent Rókus Kórház orvosa, majd 1877-től az első belgyógyászati osztály főorvosa. 1880-tól az egyetem rendkívüli, majd 1889-től rendes tanára, a II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója. 1908-tól 1913.okt. 1-jei nyugdíjba vonulásáig az I. sz. Belgyógyászati Klinikát vezette.'

Kiemelkedő közéleti tevékenységén belül az országos orvosszövetség megalakítója és elnöke, az 1901-ben alakult Józsefvárosi Orvostársaságnak és az Orvos Clubnak is elnöke volt.
I. Ferenc József nemességet, majd 1913-ban bárói címet adományozott neki és családja tagjainak. Két éven át (1902–1903) az egyetem rektori cím birtokosaként, míg egy időben a felsőház tagjaként is működött.

Forrás: Semmelweis Egyetem Galéria (egykori internetes oldal)... helyette: http://baratikor.semmelweis.hu/galeria/page.php?id=39