A nagyméretű, igen magasan elhelyezett domborművet alaposan, minden részletében lefotóztam. A külső, oldalsó és alsó peremeket is, mert a látható felületen nem találtam szignót. És a helyzetemen az se könnyített igazán, hogy eltöltöttem egy-két órát az amúgy augusztusban zárva tartó visegrádi városi könyvtárban. Szerencsére tovább kutatva, egy halom könyvet kivéve itthon a debreceni megyei könyvtárból, mégis meglettek az adatok. A Salamon-torony kiállításán sem tudtak felvilágosítással szolgálni az alkotás adatait illetően, ami elég hihetetlen volt számomra.

'Óh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében hunyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”
Olvasható Petőfi Sándor: A hazáról című versében (7. versszak). Nagy Lajos király alakja alatt, ami a Nagy Lajosról szóló wikipédiás oldal szerint egy tévedés, tehát Petőfi nem nézett utána megfelelően a történelmi tényeknek.

'Károly Róbert utódja Nagy Lajos király lett, aki ugyan áthelyezte székhelyét Budára, de folytatta tovább az építkezéseket, és megtartotta a város régi jogait. Itt fogadta a lengyel küldöttséget is, amely 1370-ban meghívta a lengyel trónra. 1360-ban az udvari kancellária is elköltözött Visegrádról. A város fejlődése megállt.'
Forrás:http://www.dunakanyar.hu/latvanyossag_nevezetesseg/184_Salamon-torony-Visegrad.html

A kaputorony helyreállítását 1860-ban kezdték meg és 1872-ben fejezték be. Schulek Frigyes vezette az akkori építkezéseket. Ebben az időben kapta a ma is meglévő tetőszerkezetét. A helyreállítás után ebben az épületben lakott a vár gondnoka, aki az alsó vár őrzéséről gondoskodott. 1939-ben fia, Schulek János ismét kijavíttatta a megrongálódott falfelületeket. A belső várudvar kapunyílása fölött ekkor helyezték el Szentgyörgyi István szobrászművész bronzból készült domborművét.
Forrás: Cseke László: Visegrád útikönyv, 1980 (60. p.) alapján.

Az alkotás mára igen rossz állapotba került. Legkevesebb négy, golyó általi nyomot hagyott rajta a második világháború, és még mindig nézzük az akkor keletkezett sérüléseket... Talán valakinek észre kellene vennie, és áldozni a felújításra.

A korabeli, 1939-es filmhíradó szerint egyszerre avatták ezt a domborművet, az első világháborús emlékművet, és IV. Béla szobrát: http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3483