Ezt az országzászlót 1934. május 20-án avatták fel a Kossuth téren, mintegy 10 ezer ember részvételével. Az avatáson József főherceg, a volt szegedi 46. közös gyalogezred volt parancsnoka is részt vett. Az avatóbeszédet Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság elnöke tartotta.

Kriván Ferenc szobrászművész és ifj. Koncz Péter építész egy, több fordulós pályázaton nyert jogot az országzászló elkészítésére. A bíráló bizottság így nyilatkozott a 'Nagymagyarország' című pályamunkáról:
'Ez a terv modern építészeti vonalakkal, stilizált magyaros díszekkel oldja meg a problémát. A mű főtörzsének elülső lapján egy kardot tartó turulmadár reliefje áll. (…) Modern építészeti vonalakkal megalkotott hatalmas kőtömb lesz az országzászló emlékmű, mind a négy oldalán lépcsőkkel, felső végződésében stilizált magyar díszítéssel. Az elülső és hátulsó oldallapon kisméretű reliefek lesznek.”

A II. világháború után az országzászlót lebontották, majd 1949. március 28-án az országzászló talapzatán egy szovjet emlékművet állítottak fel.