A mai Állomás-, egykori Baross téren épült fel a kolozsvári vasútállomás újabb főépülete eklektikus sílusban 1902-re, noha a vasút már 1870-ben elérte Erdély fővárosát. A terveket Pfaff Ferenc, a MÁV főépítésze készítette. A tér felőli főhomlokzaton egy-egy fülkében egészalakos allegórikus figurák plasztikái álltak, egy férfi és egy női szobor. A középtengely timpanonjában a koronás magyar címer domborműve volt látható, a timpanon fölött pedig három ülő figura szobra állt. Ez utóbbi valószínű, hogy Hungária idealizált nőalakját ábrázolta, jobb kezében babérkoszorút emelve fel, két gyerekkel a lábainál.
A felső szobrokat a trianoni döntés (1920) után eltávolították. 1944 június 2-án az amerikai légierő erőteljes szőnyegbombázást hajtott végre a vasátállomás környékén, és ekkor az állomás épülete is nagyon megsérült, tetőzete beomlott, de a homlokzat megmaradt. A szoborfülkék figurái ekkor sérültek meg, és eltávolították azokat is. Az épületet 1959-re állították helyre és bővítették ki. 2002 után szintén volt egy átfogó rehabilitálás rajta.
Napjainkban a homlokzaton az üres szoborfülkék, és a síma timpanon látható, na meg az eredeti kis diszítőmotivumok sora.