1901-ben készült a férj, gróf Széchenyi Géza portréja, mely sajnos elpusztult. Jobban járt a gróf ifjú felesége és gyermeke. A róluk készült kettős portré, carrarai márványból, az 1903. évi Tavaszi Szalon szenzációja volt. Az akkori Szépművészeti Múzeum megvásárolta a reprezentatív kettős portrét, mely gróf Széchenyi Gézánét (született: gróf Hoyos Mária Terézia) és fiát, Lajost ábrázolja. Hogy a családnak is legyen, a művésznek másolatot kellett készítenie.
Csodálatos módon mindkettő megmaradt. Az egyik, a Szépművészeti Múzeumból a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába került. Ők tartós letétként Balatonfenyvesre adták ki, ahol sokáig állt.
A másik, a családnak faragott példány, átvészelve a háborút, a csokonyavisontai plébánia előkertjében állt. Máriának, és a gyermek Jézusnak is hihették, ami nem véletlen, ha rápillantunk a gyönyörű szoborra.
Azóta rátaláltak a leszármazottak, akik most – remélem – méltóképpen őrzik a kettős portrét.