Kolozsvár második városfalának legerősebb sarokbástyája, a Farkas utca külső részében lévő Szabó- más néven Bethlen bástya. Ennek külső keleti oldalán, fent található ez a címeres, feliratos faragott kő.
Az építmény első írásos említése Mátyás király idejéből, 1475-ből származik, és a szabók valamint a posztónyírők egyesült céhének védelmét, felügyeletét élvezte. 1627 augusztusában egy villámcsapás felgyújtotta a benne örzött nagymennyiségű puskaport, és a bástyát lerombolta. 1629-re építették fel újra. "Délkeleti oldalán a Kolozsvár címerével ellátott, színezett, latin nyelvű, szépen faragott emléktábla ezt mondja el. Az épület ekkor kapta mai külalakját, s utóbb a címer és a felirat nyomán a Bethlen bástya nevet" - írja Kelemen Lajos művészettörténész.
A kőtábla felső, klasszikus építészeti elemekkel körbevéve az építkezés idején uralkodott Bethlen Gábor olaszkoszorúval keretelt fejedelmi címere, az alsó részen pedig Kolozsvár hasonló keretelésű címere és a város elöljáróinak nevei, valamint az építkezés körülményeire utaló latin felirat olvasható. Ennek magyar fordítása a következő: "Felséges Bethlen Gábor fejedelem úr uralkodása idején / Gábor, Isten kegyelméből római szent birodalmi és / erdélyi fejedelem, Magyarország részeinek ura,/ Székelyek ispánja, Opeln és Ratibor hercege. / Úr Isten / tarts meg / minket / békében / Vendrich Pál / fő- és / Tolnai János / királybíróságában. / Ez 1627-ben mennykőütés által lerombolt / torony megújíttatott / a város költségén / s bevégeztetett 1629-ben".

---